Dunainé Bognár Júlia – Kanyó Ferenc: A második világháború szegedi hősei és áldozatai - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 23. (Szeged, 1996)
Bevezető tanulmány
parancsnoka Prónay Pál alezredes) a kecskeméti és békéscsabai gyalogezredek tartoztak. A gyaloghadosztály létszáma 296 tiszt és 5992 fő legénység volt.1 A trianoni békediktátum 35000 fő legénységben és 1500 fő tisztben határozta meg a magyar hadsereg létszámát és önkéntes belépés alapján csak hadosztály, illetve dandár szintig engedélyezte az alakulatok szervezését. Az 1921. június 1-jén életbe lépett hadseregszervezési törvény megszüntette a katonai körleteket, helyettük 7 vegyesdandár alakult, közöttük a szegedi is. A tiszti különítményeket 1922- ben feloszlatták, az 50 éven felülieket nyugállományba helyezték. A szegedi katonai körlet az 5. vegyesdandár számozással szerveződött újjá, s egységei is az ötös hadrendi számot kapták. A dandárparancsnokság és az egyes alakulatainak parancsnokságai javarészt Szegeden helyezkedtek el a volt tiszti pavilonban, illetve honvéd tisztilakban, amely ma a SZOTE GH központja (épült 1883-ban). Toborzó területe a Duna-Tisza közötti rész, ahol jelentősebb alakulatok Szegeden kívül csak Kecskeméten és Kiskunfélegyházán voltak. A trianoni kötöttségek miatt a szegedi 5. honvéd vegyesdandár gyalogsági parancsnokságához csak két gyalogezred tartozhatott. A m. kir. 9. gyalogezred a Mars téri volt 46-os laktanyába települt (1879—1899 között épült) és itt helyezkedett el a m. kir. 10. gyalogezred parancsnokság és II. zászlóalja is. A m. kir. 5. honvéd tüzérezred a huszárlaktanyában (épült 1889-1893 között), a m. kir. kezdetben 3. majd 5. honvéd utászzászlóalj az utászlaktanyában (1897- 1899), a m. kir. 5. honvéd híradószázad a Honvéd téri volt 5. honvéd gyalogezred laktanyában, amely 1919-ben a megszálló francia gyarmati katonák kaszárnyája (1883) volt, a m. kir. 5. honvéd vonatosztag, az új honvéd fióklaktanya és fogház Béke utcai épület-együttesben (1890-1894), a m. kir. 5. honvéd gépkocsi osztag pedig a Kálvária sugárút 11. sz. épületeiben helyezkedett el. A zászlóaljak, osztályok és osztagok szerveződési szintjét ugyancsak a békeszerződés határozta meg, s minimalizálta a dandárokon belül.2 A honvédség fejlesztése és szervezési változtatásai csak 1928-tól kezdődtek el, amikor a Szövetségközi Katonai Ellenőrző Bizottság közvetlen ellenőrzései megszűntek. A hadsereg állományát újból sorozás útján kezdték feltölteni, a gyalogezredek ezredközvetlen alakulatait fokozatosan megerősítették, aknavetős és géppuskás századokat alakítottak ki. A jelentősebb szervezeti változások 1932-től kezdődtek el. A szegedi tüzérezredet is fejlesztették, az első üteget hegyi ágyúkkal, a másodikat tábori ágyúkkal, a harmadikat könnyű tarackokkal látták el. Szegeden az ezredparancsnokság és az 5/II. tüzérosztály állomásozott. Jelentős szervezeti változás volt, hogy a vegyesdandárokat nyugatról, Szom- bathely-Kaposvár-Pécs-Szeged-Békéscsaba irányába délen és délkeleten megerősítették, s illetőségi területeiket egy kissé eltolták kelet felé. 1932 őszén ebből kifo1 Hadtörténelmi Levéltár (a továbbiakban: HL ) HM elnöki 1. 735/1921., 89774/1920. és Kelemen Béla: Adatok a szegedi ellenforradalom és a szegedi kormány történetéhez (1919) Szeged, 1923. 488-489, 499. 2 Csongrád Megyei Levéltár (a továbbiakban: CSML) Szeged városi mérnöki iratok IV.B. 1414. fdsz. és Szeged címtára 1930. 33-34. 9
