Labádi Lajos: Szentes város közigazgatása és politikai élete 1849–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 22. (Szeged, 1995)
Bevezető
Jelen tanulmány is olyan kézirat, amely több éves lappangás után a Csongrád Megyei Levéltár igazgatójának, dr. Blazovich Lászlónak a jóvoltából előkerülhetett a fiókból. Eredetileg tehát a Szentes várostörténeti monográfiába íródott, s csupán a fent jelzett körülmények miatt kelt önálló életre. Ezt szükséges hangsúlyozni, mivel választ adhat a dolgozat egyes hiányosságaira. A tervezett monográfiában az érintett korszak (1849—1918) feldolgozása négy szerzőre várt az alábbi tematikai megosztásban: a/ Gazdaság és társadalom (benne a városgazdálkodás) b/ Önkormányzat és politikai élet c/ Kulturális élet d/ A korszak munkásmozgalma E felosztásból következik, hogy tanulmányom közigazgatási része nem terjed ki a városgazdálkodásra (pénzügyi, adóügyi stb.); a politikai életről szóló része pedig csak érintőlegesen foglalkozik a társadalmi szerkezet változásaival, ill. a korszak igen markáns helyi munkásmozgalmával. A gazdasági és társadalmi élet főbb jellemzőit és mozgásait a bevezető alábbi részében, valamint a függelékben elhelyezett statisztikai táblázatok segítségével igyekeztem pótlólag felvázolni. A munkásmozgalom szerepére és növekvő súlyára nézve pedig az idevágó jegyzetekben és az irodalomjegyzékben hívom fel a figyelmet, utalva a rendelkezésre álló igen gazdag szakirodalomra. A résztanulmány-jelleg teszi szükségessé azt is, hogy a bevezetőben a megszokottnál részletesebben taglaljam az előzményeket. Ebben nagy segítségemre voltak Sima László idézett munkája, valamint dr. Barta László közelmúltban megjelent tanulmányai. Mivel az abszolutista- és dualistakori Szentesről ezideig nem jelent meg összefoglaló feldolgozás, s a jelzett körülmények miatt belátható időn belül nem is várható, reményeim szerint tanulmányom betölt egy űrt, melyet a korszak iránt érdeklődők haszonnal forgathatnak. Ezúton mondok köszönetét a kötet kiadójának a lehetőségért, és lektoromnak dr. Szabó Ferencnek, aki hasznos tanácsaival segítette a dolgozat végleges formájának kialakítását. Szentes város gazdasági-társadalmi viszonyainak változásai a török háborúk befejeződésétől jól nyomon követhetők a rendelkezésre álló helytörténeti szakirodalom alapján.1 Kitűnik, hogy az ország sok más településéhez hasonlóan, a törökhódoltság megszűnése után Szentesen is felgyorsult az elmenekült családok visszavándorlása, új családok betelepülése. A szentesiek ezt „negyedik megülésnek” mondták, utalva arra, hogy az elmúlt időszak alatt negyedszer kellett visszafoglalniok és újjáépíteniük városukat. A sokadik újrakezdéskor Szentesen — egy 1715-ben készült összeírás adatai szei A bevezetőben felvázolt korszak szakirodaimára nézve: Palugyay Imre: Magyarország történeti, földirati s állami legújabb leírása IV. köt. (Pest, 1855.) 489—495. o.; Sima László: Szentes város története I. (Szentes, 1914.) 173—548. o.; Sima László: Szentes rendezett tanácsú város története 1837—1849 (Kézirat, é. n. — CSML SzF-Kézirattár); Kováts József: Szentes közgazdasága (Szeged, 1927.); Barta László: A szentesi örökváltság. Csongrád megyei könyvtári füzetek 10. — Szerk.: Péter László (Szeged, 1979.); Barta László: Az 1828. évi országos összeírás Csongrád vármegyében. Tanulmányok Csongrád megye történetéből (a továbbiakban TCSMT) V. Szerk.: Blazovich László (Szeged, 1981.) 10—19. o.; Barta László: Szabad Szentes városának képviseleti és igazgatási rendje 1837—1840-ben. TCSMT X. Szerk.: Blazovich László (Szeged, 1986.) 49—61. o.; Barta László—Labádi Lajos: Boros Sámuel (Szentes, 1986.); Barta László: Szentes igazgatása az 1848/49-es forradalomban. TCSMT XXI. Szerk.: Blazovich László (Szeged, 1994.) 21—44. o. 6
