Labádi Lajos: Szentes város közigazgatása és politikai élete 1849–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 22. (Szeged, 1995)
II. Az alkotmányosság részleges helyreállítása
szavazatot nyert személy alkotja majd Szentes város képviselő-testültetét. A szavazási ívek leadási határidejét február 3-ra tűzték ki. A szavazatok összeszámlálása február 7- én befejeződött. Még ugyanezen a napon nyilvánosságra hozták az újonnan megválasztott képviselők névsorát.58 Az új képviselő-testület február 9-én tartotta alakuló közgyűlését a református népiskola nagytermében. Bálint László polgármester megnyitó beszédében méltatta azt a tényt, hogy az oly terhes 11 év után ismét alkalom nyílt az „önkormányzati tér” elfoglalására. Az ünnepélyes megnyitó után nyomban hozzáláttak a legsürgősebb tárgyak megvitatásához. Állást foglaltak számos szervezési kérdésben. Kimondták, hogy az újonnan megválasztott tisztviselők megbízatása csupán az országgyűlés újabb községszervezési határozatainak megszületéséig tart. Intézkedtek az adónyilvántartói és ellenőri hivatalok megszüntetéséről, mivel ilyenek 1848-ban nem léteztek, így működésük alkotmányellenes. A lakosság birtokváltozásainak nyilvántartását az egyik tanácsnokra és a mérnöki hivatalra bízták. Elrendelték a városi pénztárak megvizsgálását. Küldöttséget alakítottak a tisztviselői fizetések megállapítására.59 A következő közgyűlésen felolvasták több megye Szentes városához intézett átiratát. A legnagyobb érdeklődést Esztergom megye átirata váltotta ki, mely határozottan állást foglalt az alkotmányosság teljes visszaállítása mellett. Egyértelműen kinyilatkoz- ták, hogy csakis az 1848. évi törvényeket fogadják el alapul, területükön alkotmányellenes hatóságokat nem ismernek el. A megyei tisztviselőiket a letűnt rendszer hivatalnokaival való mindenféle érintkezéstől eltiltják. A községeket és magánfeleket értesítették, hogy ügyeik elintézése végett csakis az alkotmányos tisztikarhoz fordulhatnak. Kijelentették, hogy kezükbe veszik a bírói hatalmat, a törvényszéket választott bírákkal megalakítják, a bírói személyzetet pedig a hazai törvények szerinti eljárásra utasítják. Szentes város közgyűlése teljes mértékben magáévá tette a fenti pontokat. Esztergom megyéhez intézett válaszukban elmondták, hogy az átiratban foglaltak „újra átéreztette velünk a hosszú szenvedés alatt nemzetünkön elkövetett méltatlanságok keserű érzetét, fölszaggatta az elkövetett sérelmek és kiállott szenvedések fájó sebeit, felébresztette a letűnt rendszer utálatát, mely 800 éves törvénybe gyökerezett ős jogainkat a kínos emlékű 11 év alatt szentségtelenül tiporta, mely édes nemzetünket e hosszas dermedtségben bevándorolt sáskáival szabályszerűleg pusztítá, s az elszegényedés örvényébe taszí- tá”. A továbbiakban hosszasan taglalták a Bach-rendszer igazságtalanságait, majd befejezésül kijelentették: „Mi is feltétlenül fektetjük magunkat az 1848. törvények alapjára, mert az alkotmányosság lényege abban áll, hogy az összes nép valódi akaratja uralkodjék.60 Az Esztergom megyei átirat hatására megfogalmazott elvi nyilatkozatot hamarosan gyakorlati tettek követték. A rendezett tanács teljes helyreállítása érdekében elengedhetetlennek tartották az első folyamodást* bíráskodás azonnali megkezdését. Ezért nem várták be az országbírói értekezlet eredményét, hanem nyomban intézkedéseket tettek a 58 CSML (SzF) 1—23/1861. Szentes Város Tisztűjítási jegyzőkönyve. A tisztújítás során főjegyzővé Szathmáry Edét, aljegyző-levéltárnokká Lakos Lajost, főügyésszé Farkas Lajost, számvevővé Cicatricis Pált választották meg. A mérnöki állást Török János, a városgazdáit Feuerer József, az orvosit Csikányi Károly, a sebészit pedig Ringvald József nyerte el. 59 CSML (SzF) 1, 10—11, 13—14, 23, 27/1861. Szentes Város Közgyűlési jegyzőkönyve (a továbbiakban Közgy. jgyk.) 60 CSML (SzF) 22, 24/1861. Közgy. jgyk. 43
