Labádi Lajos: Szentes város közigazgatása és politikai élete 1849–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 22. (Szeged, 1995)
II. Az alkotmányosság részleges helyreállítása
tizedenként három turnusban történt január 15—17 között. A küldöttek minden alkalommal szó szerint felolvasták az 1848: XXIII. tc-t, majd közérthetően elmagyarázták a rendezett és a rendezetlen tanács közötti különbséget. Ezek után szólították fel nyilatkozattételre az egybegyűlteket. A szavazás eredményéről a küldöttségi elnök az alábbiakat jelentette a megyei bizottmánynak: „Többször ismételt kérdésünkre általános felkiáltással elannyira kivétel nélkül, hogy avagy csak egy ellenkező szó sem keletkezett, mindnyájan a rendezett tanács felállítása eránt akaratjukat nyilvánították. ” Az egyhangú óhajnak megfelelően a küldöttség elrendelte a városi közigazgatás azonnali átszervezését.57 A tisztújítás és a képviselő-testületi választások előkészítésére január 19-én tanácskozásra hívták egybe az 1849. évi tisztikart és képviselőket. Az értekezlet kezdetén az elnöklő Boros Sámuel, — mint 1849-es polgármester — bejelentette, hogy polgármesteri működését befejezettnek tekinti, mivel időközben magasabb hivatalra választották meg. A volt 1849. évi tisztikar szintén benyújtotta lemondását. A szervezési munkálatok időszakára Farkas Gedeon ügyvédet tisztújítási elnökké választották, majd a választójoggal rendelkező lakosok összeírására tizedenként négy-négy tagú küldöttségeket neveztek ki. A tisztújítás napját január 24-re tűzték ki. A kijelölt napon ismét összeült az 1849. évi képviselő-testület, azzal a céllal, hogy titkos szavazással megválassza a 10 fős kijelölő bizottmány tagjait, valamint a szavazatszedő küldöttségeket. A tisztújítási választások megkezdése előtt a kijelölő bizottmány zárt ülésre vonult vissza. A szavazati joggal rendelkező lakosok (számuk az új összeírás eredményeként 2288 fő) eközben a városháza udvarán várakoztak. A kijelölő bizottmány elsőként a polgármesteri hivatalra jelölt személyek neveit hozta nyilvánosságra. A jelöltek között szerepelt Jurenák Eduárd, a város egyik legmődosabb birtokosa, valamint Horváth Ferenc volt ország- gyűlési népképviselő. Népszerűségnek egyikük sem örvendett, ezzel magyarázható, hogy a nép választása a harmadik jelöltre, Bálint Lászlóra esett, aki az összeszámolt 715 szavazatból 537-et nyert el. Mivel az idő későre járt, a tisztújítást a következő nap reggeléig elnapolták. Ez a nap hetivásárra esett, így csupán három tisztség betöltésére került sor. Öt-öt jelölt közül főbíróvá Vecsery Zsigmondot, főkapitánnyá Balogh Lajost, alkapitánnyá Koncz, Sándort választották meg. A tisztújítás folytatását január 29-re tűzték ki. Ekkor történt a tanácsnokok megválasztása. Az eredeti elv szerint a 8 tanácsnok megválasztásának 8 turnusban kellett volna történnie, úgy, hogy minden turnus 4-5 jelöltje közül a legtöbb szavazatot kapott személy számított megválasztottnak. Mivel ezt túl hosszadalmasnak tartották, kimondták, hogy az egy turnuson belül a második legtöbb szavazatot kapott jelöltet is megválasztottnak tekintik. Tehát négy turnusban történt meg a tanácsnokok megválasztása. Tanácsnokok lettek: Molnár István, Dózsa Lajos, Oroszi Miklós, Győri József, Kamocsay János, Horváth Ferenc, Nagy Sámuel, Borsos Károly. Az ismét megszakított tisztújítást január 30-án folytatták. Ez alkalommal betöltötték a még üresen álló tisztségeket. A tisztújítás befejezése után került sor a 120 tagból álló új városi képviselő-testület megalakítására. A lakosokat január 31-én tájékoztatták a képviselő-választás menetéről. Eszerint a kiosztott szavazási ívekre minden szavazásra jogosult egyén tetszése szerint felírhat 120 nevet a város polgárai közül. Az ívek összeszámolása után a 120 legtöbb 57 CSML (SzF) 64, 229/1861. Bizottmányi ír. 42
