Labádi Lajos: Szentes város közigazgatása és politikai élete 1849–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 22. (Szeged, 1995)
IV. A kiegyezéstől az első világháborúig
E rendeleteket Szentesen szigorúan betartották. 1914 nyarától 1917 nyaráig semmiféle politikai jellegű rendezvényről, összejövetelről nem tudunk. Az újságok tartották magukat az előírásokhoz, ennek megfelelően a központilag kiadott haditudósításokon, rendeleteken, hatósági hirdetményeken kívül alig tudhatunk meg belőlük valamit. Leszámítva a háborút dicsőítő, a magyar katonák hősiességéről zengő és a hadikölcsön- jegyzést propagáló írásokat. Csupán egy kivétel akadt, a Szentesi Ellenőr, de azzal a hatóságok rövid úton elbántak. Az összejövetelek, gyűlések megszigorítása visszavetette a 48-as népkörök működését. A körtagok és vezetők tömeges katonai behívása miatt tevékenységük hamarosan a mélypontra zuhant. Az aktivitásáról ismert Kossuth Lajos Pártkör 1917 nyaráig folytatott tevékenységéről jórészt utólagos forrásokból értesülhetünk. Már utaltunk rá, hogy a háborúellenes közleményei miatt elkobzott Szentesi Ellenőr 1914. augusztus 8-i számában — az országban talán elsőként — hangot kapott az az elvárás, hogy a frontokon harcoló katonák kapjanak szavazati jogot. Ezt a kívánságot a pártkör választmánya hivatalos formában is megfogalmazta, és felterjesztette a budapesti függetlenségi pártközpontba. Valószínűleg ennek és más hasonló tartalmú beadványnak tudható be, hogy a központi pártvezetés magáévá tette az elvet, és követelés formájában beleszőtte a párt 1914. november 20-án közzétett parlamenti proklamációjába is. A pártkör nyílt háborúellenességével magára vonta a hatóságok fokozott figyelmét. A dr. Lánczi Simon Pál ügyvezető elnök elleni eljárásról már ittunk, amely mint emlékezhetünk Lánczi be- vonultatásával végződött. Hasonló sors várt a párt új elnökére, Mezey Lászlóra és alel- nökére, Kátai Pál Istvánra. (A párt előző elnöke — id. Kátai Pál János — 1914. július 3-án elhunyt.) Mezey hamarosan orosz hadifogságba esett, Lánczi pedig hónapokat töltött egy katonai tüdőszanatóriumban. Az elsőszámú vezetők távolléte ellenére a pártkör működése nem szünetelt. Ismert, hogy Károlyi Mihály 1916. július 9-én lemondott a Függetlenségi Párt elnökségéről, és 25 társával kilépett a pártból, mivel nem értett egyet a párt többségének németbarát, kormányt támogató politikájával. Néhány nappal később pedig megalakult a Függetlenségi és 48-as (Károlyi Párt). A Kossuth Lajos Pártkör élénk figyelemmel kísérte az eseményeket. Kátai Pál István alelnök a szóban forgó napokban szabadságra hazaérkezett Szentesre, és nyomban összehívta a párt választmányát. A pártszakadás értékelése után a választmány kimondta a pártkör Károlyi- ékhoz való csatlakozását. A helyi újságok erről mélyen hallgattak, de hogy a hatóságok tudtak róla az bizonyosra vehető. Erre vall, hogy Kátai Pál Istvánt, noha csak két hét múlva járt volna le a szabadsága, a csatlakozási nyiltkozat után három nappal visszarendelték a frontra.422 A politikai élet 1917 tavaszától bekövetkezett élénkülése Szentesen is éreztette hatását. Ennek első jelei a helyi ellenzéki lapok tartalmi és hangvételbeli változása révén váltak érzékelhetővé. A hadieseményekről szóló beszámolók és a hatósági közlemények ugyan továbbra is nagy teret kaptak, de a háború éltetését felváltották a mielőbbi békét sürgető írások, valamint a politikai jogok, ezek közül is a választójog kiterjesztését követelő mozgalmakról szóló tudósítások. A Szentesi Lap április 29-i számában tájékoztató jelent meg az MSZDP kommünikéjéről, amelyben a központi pártvezetőség felszólította a munkásságot, hogy május elsején a munka teljes beszün422 SZE, 1919. március 6. 244
