Labádi Lajos: Szentes város közigazgatása és politikai élete 1849–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 22. (Szeged, 1995)
I. Abszolutista berendezkedés
gondot okozott, mivel a városi közpénztár teljesen üresen állt, semmiféle forgalmazható pénz nem volt a városban. Ehhez járult a lakosság szinte minden rétegét sújtó élelmiszer- és takarmányhiány. Ami élelem a magyar honvéd seregek után megmaradt, azt az őket üldöző császári csapatok lefoglalták, elszállították, vagy helyben felélték. Hónapokon át súlyos teherként nehezedett a lakosságra a megszálló császári csapatok szállítása, elszállásolása és élelmezése. Augusztus folyamán Szentes városát 30 ezer részlet kenyér elkészítésére és 600 kocsi kiállítására kötelezték. Ezek teljesítése nem kis gondot okozott a városi elöljáróságnak. Basa József polgármester jelentésében többször kifejtette, hogy sokallja a kirótt tételeket, de könnyítésre nem volt remény. Mivel a katonai parancsnokok túlzott követeléseit a város képtelen volt teljesíteni, az elöljáróság nemegyszer szigorú megrovásban részesült „lányhaságáért”.6 Az augusztus 16-án kinevezett városi tanács nem bizonyult hosszú életűnek. Már szeptember elején jelentős személycserékre került sor, amelyek összefüggésben voltak a megye vezetésében beállt változásokkal. Augusztus közepétől ugyanis a megye polgári közigazgatásának irányítását Gyulai Gaúl Eduárd dunántúli konzervatív középbirtokos, a 3. császári hadtest volt hadbiztosa vette kézbe, akit Haynau augusztus 13-án nevezett ki az újonnan létrehozott szegedi polgári kerület cs. kir. főbiztosává. Kerületéhez Békés, Csanád és Csongrád megye, valamint Szeged szabad királyi város tartozott. Szervező tevékenysége első lépéseként 1849. szeptember 7-én kinevezte Csongrád megye új ideiglenes tisztikarát. A megyei adminisztráció élén továbbra is meghagyta Temesváry István kir. biztost és Dobosy Lajos kormányzó alispánt, de folyamatos jelentéstételre kötelezte őket. Mivel nem volt elégedett a városi elöljáróságok személyi összetételével és munkájával, Dobosy alispánt nyomatékosan figyelmeztette, hogy a megyebeli mezővárosokban haladéktalanul gondoskodjék a tisztségeknek „törvényes urunk királyunk, és az uralkodó ház iránti tántoríthatatlan hűségrül esméretes egyénekkeli betöltéséről”.7 A kerületi főbiztosi utasítás értelmében Dobosy jelentős személycseréket hajtott végre a megbízhatatlannak ítélt szentesi tisztikarban is. Szeptember 8-án megjelent a városi tanács ülésén, s azt félbeszakítva, ismertette az újonnan kinevezett hivatalnokok névsorát. Polgármesterré Sréter Antalt, a Károlyi grófok egykori alkalmazottját nevezte ki, mivel Basa Józsefet időközben Szentes járás főszolgabírójává léptették elő. Veres Lajos főbíró helyére Kugler János szentesi cs. kir. postamester került. Némileg módosult a tanácsnokok személyi összetétele is. Az újonnan kinevezett tanácsnokok közül öten már az augusztus 16-án hivatalba lépett elöljáróságnak is tagjai voltak, hárman újonnan nyerték kinevezésüket. Számos fontos tisztség (főügyészi, számvevői, pénztárnoki, aljegyzői...) ezúttal is betöltetlen maradt. A kinevezések után a kormányzó alispán részletesen ismertette a kerületi főbiztos elvárásait.8 Húsz nappal később újabb személyi változásokra került sor. Sréter Antal polgár- mestert saját kérésére felmentették és visszahelyezték árvagyámi hivatalába. Helyére Kugler János eddigi főbírót nevezték ki. A megüresedett főbírói posztra új személyként 6 CSML (SzF) 1/1849. Szentes Város Tanácsának jegyzőkönyve (a továbbiakban Tanácsi jgyk.); 49, 81, 110/1849. Megyefőnöki ir. 7 Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár 272. o.; CSML (SzF) 71/1849. Megyefőnöki ir. 8 CSML (SzF) 11/1849. Tanácsi jgyk.; Sréter Antal adataira nézve — BppRlTS István—LabádiLajos: Szentesi életrajzi évfordulók. 1987. Szentes, 1987. 33. o. (a továbbiakban SZEE) 19
