Labádi Lajos: Szentes város közigazgatása és politikai élete 1849–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 22. (Szeged, 1995)
I. Abszolutista berendezkedés
Nagy Sámuel került. A személycserékkel párhuzamosan betöltötték az eddig üresen lévő állások jelentős részét.9 Az immár majdnem teljes létszámú, s összetételét tekintve véglegesnek szánt új városi tisztikar kinevezésére 1849. szeptember 29-én került sor. Még ugyanezen a napon letette a hivatali esküt Basa József főszolgabíró előtt, s megkezdte működését. Első intézkedései a hivatali munka megszervezésére irányultak. A szeptember 29-i alakuló ülésen kimondták egy árvabizottmány létrehozását. Néhány nappal később megtörtént a szakterületek tanácsnokok és tisztviselők közötti felosztása, valamint a városházán belül a hivatali szobák kijelölése. A referenciák elkülönítésénél a rendezett tanáccsal szemben támasztott szakszempontokat, illetőleg a szokásjogot tartották szem előtt. Az ügyrendi felosztás értelmében a polgármester, mint a város első tisztviselője, felelős minden közigazgatási és adóügyi tárgy kezeléséért, a város javadalmainak igazgatásáért, az ügyvitel zavartalan menetének biztosításáért. A főbíró vezeti a városi törvényszéket, ítélkezik kisebb szóbeli perekben, ellátja a városi békebíráskodást. A tanácsnokok (számuk összesen 8) közül kettő részt vett az árvák vagyonára felügyelő bizottmány munkájában. Egy-egy tanácsnok ellátta a téglászati és építészeti felügyelői teendőket. Egy tanácsnok feladatul kapta a közmunkákkal kapcsolatos ügyek kezelését. A külön szakfeladatal nem rendelkező tanácsnokok teljesítették a rendkívüli kiküldetéseket. A főjegyző feladata a közigazgatási, gazdálkodási és közjövedelmi ügyek tárgyalásának jegyzőkönyvbe vétele, a teendők ügyintézők közötti szétosztása és számonkérése, valamint minden írásbeli munka felügyelete. Az aljegyző a főjegyző segédje, egyben a városi levéltár kezelője. A pénztárnok kezeli a város úri javadalmaiból és más haszonvételeiből befolyó jövedelmeket, ellátja a váltsági pénztárral kapcsolatos teendőket. A főügyész jogi úton eljár a város közjavadalmainak haszonbérlői, árva- és újoncpénztári adósai ellen, képviseli a várost az idegen hatóságokkal folytatott jogi ügyletekben. A fő- és alkapitány felügyel a belső és a külső rend fenntartására, gondoskodik a csavargók és gonosztevők elfogásáról és őriztetéséről, közreműködik az újoncok előállításánál. Az adószedő a közadói és egyéb pénztárak számadó kezelője. A számvevő feladata elkészíteni a város valamennyi jövedelmének bevételi és kiadási előszámításait, megvizsgálni a számadásokat. A mérnök-telekbíró kötelessége a belső és külső telkek nyilvántartásainak rendbentartása, az utcák és épületek rendezése, a telekkönyvek vezetése, az adásvételek felügyelése. Az árvagyám a városi árvák pénzeinek számadó kezelője. A főorvos a városi szegények ingyenes gyógyítója. A seborvos látja el a halottkémi teendőket. A magtári biztos feladata az előfogatok előállítása, valamint a katonai elszállásolások intézése. A csendbiztos a város kiterjedt határának őre. Az írnokok végzik a városi hivatalok írásbeli munkáit. A tisztviselők ügyrendi beosztása mellett részletesen szabályozták a városi szolgaszemélyzet (kisbírák, tizedesek, lándzsások, pénztári őrök, éjjeli őrök, csőszök ... stb.) létszámát és teendőit is.10 ,9, CSML (SzF) 109/1849. Tanácsi jgyk.; 88/1849. Szolgabírói ir.,: Kugler János adataira nézve SZÉE/1989. Szentes, 1989. 42. o. 10 CSML (SzF) 112, 123, 184-185, 790/1849. Tanácsi jgyk.; 264, 359, 387/1850., 132/1851. Megyefőnöki ir. A szentesi tisztviselők megállapított éves fizetése osztrák értékű pengőforintban: polgármester (400), főbíró (300), főjegyző (400), aljegyző (250), főkapitány (300), alkapitány (120), tanácsnokok (200/fö), főpénztárnok (400), adószedő (300), számvevő (300), árvagyám (300), mérnök (360), magtári biztos (200), előfogati biztos (200), csendbiztos (200), főorvos (200), seborvos (150), írnokok (160/fő). CSML (SzF) 344/1850. Szentes Város Tanácsának iratai (a továbbiakban Tanácsi ir.) 20
