Labádi Lajos: Szentes város közigazgatása és politikai élete 1849–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 22. (Szeged, 1995)
I. Abszolutista berendezkedés
I. ABSZOLUTISTA BERENDEZKEDÉS 1. A KÖZIGAZGATÁS MEGSZERVEZÉSE Az 1849. júlis 20-i vesztett túrái ütközet után Perczel Mór csapatai visszavonultak Szeged irányába. Ezzel szabaddá vált az út Haynau előtt a Duna—Tisza közén. Csapatai július 25-én már Kecskeméten táboroztak. Ezekben a napokban Szentesen még a városon átvonuló honvéd katonai parancsnokok és forradalmi biztosok utasításainak végrehajtásán fáradoztak. Folyt a népfelkelés szervezése, intézkedések történtek egy puskaporgyár felállítására, gyűjtötték az élelmiszert és takarmányt a honvédcsapatok számára. Július 28-án érkezett a hír Csongrádról, hogy ott már megjelentek a császári hadak előőrsei. A tiszai böldi rév szentesi oldalán ekkor még magyar erők tartózkodtak, s egy rövid ideig sikeresen védték az átkelőhelyet. Júlis 31-én az utolsó honvéd- és nemzetőr csapatok is elvonultak, azáltal Szentes katonai fedezet nélkül maradt. Kapkodó intézkedések következtek, a várost irányító forradalmi szervek felbomlottak. A szabadságharc alatti vezetők egy része — köztük Boros Sámuel polgármester — augusztus 1-jén éjjel elhagyták a várost. Másnap Szentesen már császári csapatok tartózkodtak. Haynau Duna—Tisza közén előrenyomuló főserege ugyanezen a napon bevonult Szegedre.2 A császári csapatok nem időztek sokáig a városban, rövid pihenő után agusuztus 3- án tovább vonultak Hódmezővásárhelyre. Elvonulásuk előtt lefoglalták azokat az élelmiszer- és takarmány készleteket, amelyeket eredetileg a honvéd seregek részére gyűjtöttek össze Szentes határában, de szállítóeszközök hiányában már nem sikerült elszállítani. Rövid szentesi tartózkodásuk ellenére is igen nagy károkat okoztak a lakosoknak. Ami mozdítható volt — jószág, takarmány, élelmiszer, ruhanemű, háztartási felszerelés — azt a fosztogató katonák magukkal vitték.3 Szeged katonai megszállásával Csongrád megye nagyobb része a császári csapatok ellenőrzése alá került. A kialakult gyakorlatnak megfelelően nyomban intézkedéseket tettek a polgári közigazgatás megszervezésére. Gróf Cziráky János — a 4. hadosztály hadbiztosa — már augusztus 2-án kinevezte Csongrád megye forradalom előtti konzer 2 A korszak áttekintéséhez lásd: Berzeviczy Albert: Az abszolutizmus kora Magyarországon 1848—1865. Bp. 1922.; Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár. Bp. 1965.; Magyarország története 6/1. köt. Az abszolutizmusra vonatkozó rész Szabad György munkája. Bp. 1979.; Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 2. köt. Az önkényuralomtól a Tanácsköztársaság leveréséig (szerk.: GÉczi Lajos, Labádi Lajos, G. Tóth Ilona) Szeged, 1987.; Csongrád Megyei Levéltár Szentesi Fióklevéltár (a továbbiakban CSML (SzF) 409, 418/Í849. Szentes Város Közgyűlésének iratai (a továbbiakban Közgy. ir.); 799, 801, 813, 815/1849. Csongrád Vármegye Bizottmányának iratai (a továbbiakban Bizottmányi ir.) 3 CSML (SzF) 81. 110/1849. Csongrád Megye Cs. Kir. Megyehatóságának iratai (a továbbiakban Megyefőnöki ir.); 1632/1850. Szentes láras Cs. Kir. Főszolgabírájanak iratai (a továbbiakban Szolgabírói ir.). 17
