Labádi Lajos: Szentes város közigazgatása és politikai élete 1849–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 22. (Szeged, 1995)

IV. A kiegyezéstől az első világháborúig

alispánhoz: — Minő okok indították arra, hogy Szentes város képviselő-testülete csen­dőrség kirendelése mellett, szuronyok között tarthassa meg a polgármestert választó közgyűlését? Kérdésével összefüggésben kijelentette, hogy helytelennek és a képviselő- testületre nézve mélyen sértőnek tartja, hogy a város békés képviselőinek fegyveres csendőrök fedezete alatt kelljen törvényes jogait gyakorolnia. Nem titkolta azt a gyanú­ját, hogy a választási elnök a fegyveres erő nyomásával olyan egyént akar beültetni a polgármesteri székbe, akit a képviselő-testület többsége megválasztani nem akar. E szándék ellen előre is tiltakozását fejezte ki, leszögezve, hogy a képviselő-testület csak azt ismeri és fogadja el polgármesterének, akit annak többsége szabad akaratából választ meg. Stammer alispán válaszában elsőként a helyi sajtó közleményére hivatkozott, melyek azt hirdették, hogy lángbaborul a város, ha Balogh Jánossal szemben valaki pályázni merészel a polgármesteri állásra. Majd elmondta, hogy az elmúlt napokban leveleket dobállak be a lakása ablakán, s ezekben agyonütéssel fenyegették meg őt és a főispánt arra az esetre, ha Balogh János nem szerepelne a kijelöltek között. (Többen közbekiáltottak, hogy mutassa fel ezeket a leveleket. A felhívást Stammer elengedte a füle mellett, és folytatta előre kigondolt mondókáját.) Kijelentette, hogy a fenyegetések ellenére nem a saját személyének oltalmazása végett intézkedett a csendőrség kirendeléséről, hanem a választási szabadság védelme és biztosítása érdekében! Fekete Márton az elnöki válaszra reagálva megjegyezte, hogy a hivatkozott „haszontalan hírlapi beszédeket” nem találja elfogadható indoknak, hisz a választási előkészületek során semmiféle zavargás vagy tettlegesség nem történt. Ezek után az elnöknek átnyújtott egy aláírási ívet, amelyben a képviselő-testület 124 tagja — vagyis jóval több mint fele! — kérvényezte Balogh János kijelölését. Stammer ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy az aláírási ívet nem fogadhatja el irányadónak, mert a megalakítandó kijelölő bizottság joga és feladata határozni arról, hogy kik bocsájtassa- nak a pályázók közül szavazásra. Ilyen előzmények után került sor a kandidáló bizottság tagjainak megválasztására, illetve alispáni kinevezésére. A közgyűlés választottal Fekete Márton és dr. Uhlár István apátplébános lettek; az alispán pedig Mojzsik Lajos megyei ügyészt és Albertényi Antal megyei főszámvevőt nevezte ki. Rövid tanácskozás után a bizottság dr. Tasnády Antal, dr. Mátéffy Ferenc és dr. Csató Kálmán kijelölése mellett döntött. Balogh Jánost — elnöki szavazattal! — ejtették a jelöltek sorából. Az eredmény be­jelentését viharos jelenetek követték. A képviselők egymás szavába vágva követelték Balogh kijelölését. Többek óvása ellenére Stammer alispán elrendelte a szavazást, fi­gyelmeztetve a jelenlévőket, hogy érvényes szavazatot csak a kijelölt személyekre lehet adni. A városi párt mégis úgy határozott, ha érvénytelenül is, de leszavaz saját jelöltjé­re. Ennek az lett az eredménye, hogy Tasnády Antal 61 szavazatával szemben ajelöltek közül törölt Balogh János 121 szavazatot kapott. Az összesen leadott 186 szavazatból Mátéffy mindössze 1 szavazatot nyert; 3 szavazólapot üresen adtak le. Az eredmény kihirdetése után a képviselők viharos éljenzésben törtek ki, perceken át Balogh Jánost éltették és Tasnádyt abcúgolták. Stammer alispán azonban nem zavar­tatta magát, az érvényes szavazólapok alapján Tasnády Antalt Szentes város általános szótöbbséggel megválasztott polgármesterének jelentette ki. Ennek hatására az éljenzés heves tiltakozásba csapott át. Végül id. Temesváry Antal aljárásbíró szólásra emelke­137

Next

/
Oldalképek
Tartalom