Labádi Lajos: Szentes város közigazgatása és politikai élete 1849–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 22. (Szeged, 1995)
IV. A kiegyezéstől az első világháborúig
szolgált, hogy a megyének legyen ideje „kellően” előkészítenie a szentesi tisztviselők választását. Az előkészítés több szálon futott. A Szentes és Vidékében magszaporodtak a városi tisztikar működését bíráló írások, amelyek végkicsengése az volt, hogy a „városi tanácsot ki kell söpörni, mint a város kormányzatára teljesen képtelen elemekből álló publikumot”. A közleményeket hamarosan konkrét intézkedések követték. A megye még június végén vizsgálatot rendelt el Szentes város ügykezelése körül felmerült rendetlenségek és szabálytalanságok felderítésére, amelynek eredményeként Csongrád Megye Köz- igazgatási Bizottsága (KIB) szeptember 29-én hozott határozatával többrendbeli fegyelmi vizsgálatot indított Sarkadi Nagy Mihály polgármester és Tóth Kálmán adóügyi tanácsnok ellen. Néhány nap elteltével dr. Filó Tihamér városi főjegyző ellen is fegyelmi eljárás indult. Az ő bűne az volt, hogy október 2-án éjjel Stammer alispán ablaka alatt a cigánybandával elhúzatott egy ismert operett-indulót, átköltött — állítólag rendkívül trágár — szöveggel. A megsértett alispán közbotrányokozás címén feljelentést tett Zsilinszky főispánnál, aki nyomban fegyelmi vizsgálatot rendelt el Filó ellen.204 A megyei gépezet tehát egyre működött, s szóba sem került a tisztújítás ügye. A városi közgyűlés sürgető kérvényeire a belügyminiszter végül október közepén — személyes felelősség terhe mellett — utasította Stammer alispánt, hogy a tisztújítást azonnal tartsa meg és eredményéről legkésőbb a hónap végéig tegyen jelentést. A rendelet értelmében Stammer október 22-re kitűzte a tisztújítás napját, természetesen nem az új, hanem a régi statútum szerint.205 A belügyminiszteri leirat hírére a városi párt vezetői október 16-ra tisztújító értekezletet hívtak egybe. Célja az volt, hogy összeállítsák a párt jelöltjeinek végleges névjegyzékét. A polgármesteri tisztségre egyhangú lelkesedéssel Sarkadi Nagy Mihályt jelölték, aki a jelölést elfogadta. A többi állásra is zömmel az eddigi tisztviselőket ajánlották, beleértve a fegyelmi eljárás alatt állókat is. Az értekezleten megjelent városi képviselők nagy száma előre garantálta a jelöltek megválasztását. Ez volt a magyarázata, hogy nem került sor olyan izgalmakra, mint a korábbi tisztújítások alkalmával. Talán soha nem volt nagyobb egyetértés a megválasztandó tisztviselők személye iránt, mint most. A megyei taktikázás ezúttal is kudarcot vallott, hisz nyilvánvalóan látszott, hogy a vezető tisztviselők lejáratására indított fegyelmi eljárások csak fokozták a városi párt összetartását.206 Az október 22-i tisztújítás lefolyásáról és légköréről valljon a kortárs: „Mint várható volt, minden nagyobb pártküzdelem nélkül, zajtalanul, csendesen folyt le a tisztújítás. Sarkadi polgármester s a tanács tagjai minden ellenjelölt nélkül álltak és egyhangú lelkesültséggel választattak meg a város további vezetésére. A közgyámi állásig szavazás sem volt, a főbb állásokat felkiáltás útján töltöttékbe... A szentesi tisztújítás tulajdonképpen nem is tisztújítás volt, hanem a városi képviselő-testület egyhangú nyilatkozata aziránt, hogy meg van elégedve azon férfiak szolgálatával, kik városunk ügyeit az elmúlt 6 év alatt intézték. Az utóbbi időben sok baja volt Szentes városának Csongrád megye vezetőivel, s e harcban a városi tisztikar nem a hitvány meghuny ászkodás, hanem a város érdeke és 204 CSML (SzF) 7350/1890. Alisp. ált. ír., SZL, 1890. október 19. 20í CSML (SzF) 89/1890. Közgy. jgyk.; SZL, 1890. október 12., október 19. 206 SZL, 1890. október 17., október 21. 129
