Labádi Lajos: Szentes város közigazgatása és politikai élete 1849–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 22. (Szeged, 1995)

IV. A kiegyezéstől az első világháborúig

beszerzése, középületek javítása, köz- és magánépítkezések felügyelete, közmunkerő összeírása, a város tulajdonához tartozó mindennemű fekvőségek, jogok, javadalmak és ingóságok nyilvántartása. A szervezési szabályrendelet részletesen meghatározta a többi tisztviselő: a fő- és aljegyző, a főügyész, a fő- és alorvos, a szülésznő, az állatorvos, a pénztárnokok, a fő- és alszámvevő, a levéltárnok, a városgazda; a segéd- és kezelőszemélyzet: iktató, kiadó, írnokok, kézbesítők; valamint a városi szolgák és cselédek: tizedesek, pénztári őrök, lovas hadnagyok, lándzsások, éjjeliőrök, börtönőrök, toronyőrök, fűtők és udvarosok feladatkörét. Megállapította az évi fizetések összegét is. A város összes alkalmazot­tainak a száma 105 főre rúgott, a fizetések összértéke 31 262 forintot tett ki. A vezető tisztviselők évi fizetése 500 és 1400 forint között mozgott, a kezelő és szolga­személyzeté pedig 60 és 500 forint között.149 A vázlatosan ismertetett városi szabályrendeletet a megyei törvényhatósági bi­zottság 1872. április 4-én vitatta meg, s azt kis módosítással jóváhagyta. Ennek folytán a városi közgyűlés április 15-i ülésén intézkedett a képviselőválasztások lebonyo­lításáról. A választásra május 6-án került sor, igen gyér érdeklődés mellett. A 3971 szavazópolgár közül csupán 1755 élt szavazati jogával.150 Az új képviselő-testület május 13-án tartotta alakuló ülését, május 14-én pedig összeült a tisztújító közgyűlés Stammer Sándor alispán elnöklete alatt. Az előírásoknak megfelelően Győri József helyettes polgármester a maga és tiszttársai nevében lemon­dott, s az alispánnak átadta a város jelvényeit. Kezdetét vette a tisztújítás. A képviselők ajánlatára a polgármesteri tisztségre két jelölt neve került szóba: a Stammer alispán és híveinek, valamint a virilisek támogatását élvező Kristó Nagy István nagygazdáé, és a volt néppárti alvezér, Ónodi Sándor ügyvédé. Nem került sor szoros küzdelemre; a leadott 165 szavazatból Kristó Nagy István 123-at, Ónodi Sándor pedig csupán 42-t nyert el, így az alispán Kristót hirdette ki Szentes törvényesen megválasztott pol­gármesterének. A főkapitányi állásért négyen indultak harcba. A legtöbb szavazatot az alig 27 éves Balogh János nyerte el. Az ügyészi állást nagy fölénnyel Szathmáry Ede ügyvéd szerezte meg. Ezek után került sor a négy tanácsnoki állás betöltésére, ame­lyekre 13 személy adta be pályázatát. Első tanácsnokká közfelkiáltással Győri Józsefet választották meg. A többi tanácsnoki posztért szoros küzdelem folyt. Két-háromszori választási forduló után tanácsnokok lettek: Balogh Dániel, Rentes János és Magyar József. A jelöltek között ezúttal is ott voltak az abszolutistakori és provizóriumkori tisztviselők, de igen gyér mennyiségű szavazatokat kaptak, s többségüknek be kellett érnie alacsony beosztásokkal. Számos új név szerepelt ajelöltek között, s a képviselők inkább ezekre szavaztak.151 os CSML (SzF) 48—49/1872. Közgy. jgyk. és ir.; Szentes Város Szervezési Szabályrendeletének Gyűjteménye 1. sz. i* CSML (SzF) 20—24/1872. Csongrád Vármegye Törvényhatósági Bizottságának jegyzőkönyve (a továbbiakban Törvényhat. Biz. jgyk.); 65, 91/1872. Közgy. jgyk. és ir.; Szentesi Lapok, 1872. május 12. 151 A további főbb tisztségekbe az alábbi személyek kerültek: Cicatricis Pál főjegyző, Grócz Alajos al­jegyző, Boriszlavszky Leó foszámvevő, Balassa Péter főorvos, Abaffy Zsigmond mérnök, Weisz Ede ár­vaszéki elnök, Sulcz Károly adópénztárnok, Buday József árvapénztárnok, Papp Ödön közpénztárnok, Szakái Mihály levéltámok. CSML (SzF) 94/1872. Közgy. jgyk. es ir.; Szentesi Lapok, 1872. május 26., június 2. 104

Next

/
Oldalképek
Tartalom