Labádi Lajos: Szentes város közigazgatása és politikai élete 1849–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 22. (Szeged, 1995)
IV. A kiegyezéstől az első világháborúig
beszerzése, középületek javítása, köz- és magánépítkezések felügyelete, közmunkerő összeírása, a város tulajdonához tartozó mindennemű fekvőségek, jogok, javadalmak és ingóságok nyilvántartása. A szervezési szabályrendelet részletesen meghatározta a többi tisztviselő: a fő- és aljegyző, a főügyész, a fő- és alorvos, a szülésznő, az állatorvos, a pénztárnokok, a fő- és alszámvevő, a levéltárnok, a városgazda; a segéd- és kezelőszemélyzet: iktató, kiadó, írnokok, kézbesítők; valamint a városi szolgák és cselédek: tizedesek, pénztári őrök, lovas hadnagyok, lándzsások, éjjeliőrök, börtönőrök, toronyőrök, fűtők és udvarosok feladatkörét. Megállapította az évi fizetések összegét is. A város összes alkalmazottainak a száma 105 főre rúgott, a fizetések összértéke 31 262 forintot tett ki. A vezető tisztviselők évi fizetése 500 és 1400 forint között mozgott, a kezelő és szolgaszemélyzeté pedig 60 és 500 forint között.149 A vázlatosan ismertetett városi szabályrendeletet a megyei törvényhatósági bizottság 1872. április 4-én vitatta meg, s azt kis módosítással jóváhagyta. Ennek folytán a városi közgyűlés április 15-i ülésén intézkedett a képviselőválasztások lebonyolításáról. A választásra május 6-án került sor, igen gyér érdeklődés mellett. A 3971 szavazópolgár közül csupán 1755 élt szavazati jogával.150 Az új képviselő-testület május 13-án tartotta alakuló ülését, május 14-én pedig összeült a tisztújító közgyűlés Stammer Sándor alispán elnöklete alatt. Az előírásoknak megfelelően Győri József helyettes polgármester a maga és tiszttársai nevében lemondott, s az alispánnak átadta a város jelvényeit. Kezdetét vette a tisztújítás. A képviselők ajánlatára a polgármesteri tisztségre két jelölt neve került szóba: a Stammer alispán és híveinek, valamint a virilisek támogatását élvező Kristó Nagy István nagygazdáé, és a volt néppárti alvezér, Ónodi Sándor ügyvédé. Nem került sor szoros küzdelemre; a leadott 165 szavazatból Kristó Nagy István 123-at, Ónodi Sándor pedig csupán 42-t nyert el, így az alispán Kristót hirdette ki Szentes törvényesen megválasztott polgármesterének. A főkapitányi állásért négyen indultak harcba. A legtöbb szavazatot az alig 27 éves Balogh János nyerte el. Az ügyészi állást nagy fölénnyel Szathmáry Ede ügyvéd szerezte meg. Ezek után került sor a négy tanácsnoki állás betöltésére, amelyekre 13 személy adta be pályázatát. Első tanácsnokká közfelkiáltással Győri Józsefet választották meg. A többi tanácsnoki posztért szoros küzdelem folyt. Két-háromszori választási forduló után tanácsnokok lettek: Balogh Dániel, Rentes János és Magyar József. A jelöltek között ezúttal is ott voltak az abszolutistakori és provizóriumkori tisztviselők, de igen gyér mennyiségű szavazatokat kaptak, s többségüknek be kellett érnie alacsony beosztásokkal. Számos új név szerepelt ajelöltek között, s a képviselők inkább ezekre szavaztak.151 os CSML (SzF) 48—49/1872. Közgy. jgyk. és ir.; Szentes Város Szervezési Szabályrendeletének Gyűjteménye 1. sz. i* CSML (SzF) 20—24/1872. Csongrád Vármegye Törvényhatósági Bizottságának jegyzőkönyve (a továbbiakban Törvényhat. Biz. jgyk.); 65, 91/1872. Közgy. jgyk. és ir.; Szentesi Lapok, 1872. május 12. 151 A további főbb tisztségekbe az alábbi személyek kerültek: Cicatricis Pál főjegyző, Grócz Alajos aljegyző, Boriszlavszky Leó foszámvevő, Balassa Péter főorvos, Abaffy Zsigmond mérnök, Weisz Ede árvaszéki elnök, Sulcz Károly adópénztárnok, Buday József árvapénztárnok, Papp Ödön közpénztárnok, Szakái Mihály levéltámok. CSML (SzF) 94/1872. Közgy. jgyk. es ir.; Szentesi Lapok, 1872. május 26., június 2. 104
