Labádi Lajos: Szentes város közigazgatása és politikai élete 1849–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 22. (Szeged, 1995)
IV. A kiegyezéstől az első világháborúig
A szabályrendelet pontosan körülírta a polgármester jogait és kötelességeit is. Ezek közül a legfontosabbak: — a polgármester elnököl a képviselő-testület, a tanács és az árvaszék ülésein, helyettese a legidősebb tanácsnok, — átveszi a városhoz intézett felsőbb hatósági rendeleteket, leveleket, jelentéseket és folyamodványokat, és az egyes ügydarabokat — az iktató hivatal útján — átteszi az iletékes osztályokhoz, illetve előadókhoz, — az állami és törvényhatósági közigazgatást tárgyaló rendeletek végrehajtásáról felelősség mellett intézkedik, e tekintetben utasításait az alispántól kapja, — aláírja a város nevében kiállított okmányokat, leveleket, felterjesztéseket, — őre a városi pecsétnyomóknak, — megszervezi a tanácsnokok és az irodai segédszemélyzet munkáját, — az elnökileg elintézett ügyekről jelentést tesz a közgyűlésnek, — a városi pénztárakat legalább 1/4 évenként váratlanul megvizsgáltatja, — általában gondoskodik arról, hogy a köz- és beligazgatás gyorsan és pontosan haladjon. A szabályrendelet értelmében a városi tanács mindazon ügyekben, amelyek nincsenek a közgyűlés, a polgármester, a rendőrkapitány és az árvaszék hatáskörébe sorolva, első fokú hatóságot képez. Az ügyek intézését előadói rendszerben végzi. Elnöke a polgármester, szavazattal bíró tagjai: a főjegyző, a rendőrkapitány, a tanácsnokok és az ügyész. Jogérvényes határozat meghozatalához legalább 5 tanácstag jelenléte szükséges. Hetenként legalább egyszer tanácsülést kell tartam, ezek rendszerint nyilvánosak. A tanács legfontosabb feladatai közé tartozik az adóösszeírás, kivetés, behajtás, újoncozás, közmunka, katonaelszállásolás, kereskedelmi és iparügyek intézése. Határozatait szótöbbséggel hozza, a szavazatok számának egyenlősége esetén az elnök szavazata dönt. A szabályrendelet a munka arányos felosztása érdekében a tanácsi teendőket 5 osztályba sorolta: háztartási, pénzügyi, jogi, rendőri és gazdászati. Az osztályok ügyeit egy-egy tanácsnok vezetésével intézték, a rendőri osztályt a rendőrkapitányra bízták. A háztartási osztályhoz tartozott a költségvetés összeállítása, a városi pénztárakra való felügyelet, a városi tulajdonok eladása, újak szerzése, közjövedelmek szaporítása, díjszabások módosítása. A pénzügyi osztály szintén ellenőrizte a városi pénztárakat, feladata volt továbbá a jóváhagyott költségvetés betartása, számlabeli követelések utalványozása, illetékek behajtása, az adóösszeírás, kivetés, behajtás, elengedés körüli teendők, valamint a szegényügy. A jogi osztály hatáskörébe tartozott a szerződési tervezetek készítése, azok alapján a szerződések megkötése, ipari, kereskedelmi, egyleti ügyek, nyugdíj, népszámlálási, statisztikai ügyek. A rendőri osztály fontosabb teendői voltak a hadkiegészítésre vonatkozó tárgyalások és az újoncozás, a hadkötelezettek összeírása, nyilvántartása, katonai elszállásolások, szabadságos katonák nyilvántartása, berendelése, előfogatozási, közrendészeti, honossági ügyek, színi előadások, táncvigalmak engedélyezése, építkezési, iparűzési, házalási, közlekedési, hajózási, malom és egyleti ügyek, rendészeti szempontból vendéglők, nyilvános mulató és gyűlhelyek, bérkocsisok, vándor zenészek, kóbor cigányok feletti felügyelet, rablási tolvajlási bűnesetek, tűzrendészet. A gazdászati szakosztályhoz tartoztak a városi közvagyon és javadalmak hasznosítása, a város részére a szükséges szerek, eszközök, termesztvények 103
