Tanulmányok Csongrád megye történetéből 21. (Szeged, 1994)
Juhász Kálmán: A Csanádi egyházmegye 1848/49-ben
érkezett Pestről Hopf János püspöki titkár. Róka is, Oltványi is keménykötésű férfiak voltak. De Hopf még túl is tett rajtuk. Nem volt megelégedve a körlevél szövegezésével. A temesvári parancsnokra vonatkozó „néhány túlkemény kifejezéssel felcifrázva” nyújtotta át Oltványinak letisztázásra. E körirat nem is tévesztette el hatását és célját. Azon példányokat, amelyek a temesközi espereskerületnek mentek volna, lefoglalta a posta. Eljuttatták Rukovina várparancsnok kezébe. Ő eddig is gyűlölte Róka vikáriust, amiért nem hirdette ki proklamáciőját. Most éktelen haragra lobbant, lázadónak jelentette ki Rókát a Haditanács nevében, s ezt nyomtatott nyilatkozatban falragaszon is kifüggesztette. Egyidejűleg pedig maga elé idézte Rókát.21 A Csanádi egyházmegyét a hadiesemények és a közlekedési nehézségek két részre osztották. A Marostól délre Temesvár székhellyel Fábry Ignác fölszentelt püspök vette át a helytartói tisztséget.22 Elnöklése alatt az itteni consistorium Schuller, Gabriel, és Komád kanonokokból, valamint Grosseck, Hoffstaedtner temesvári plébánosokból, és Dollenz papnevelői vicerektorból állott.23 A Marostól északra Makón Róka József püspöki helynök kormányzott. Kiegészítette a Consistoriumot három itteni plébánossal, és a Makóra áthelyezett papnevelőintézet tanáraival.24 Utóbbiak készségesen vettek részt a Consistorium munkájában, mert előadásokat nem tarthattak: A kispapok beálltak honvédnek.25 Ilyképpen a temesvári consistorium az u.n. Temesközt, a makói pedig a Marostól északra eső területet adminisztrálta. 2. A SZABADSÁGHARC Horváth Mihály, az újonnan kinevezett Csanádi püspök 1848 karácsonyát Makón töltötte. Imién az újév első napjaiban26 visszaindult Pestre. Azonban Cegléden már hírlett, hogy a fővárosból a magyar katonaság hátrál27 és a vasúti síneket maga után elrontotta. Nagynehezen sikerült Horváthnak eljutnia Szolnokra, onnan kocsin Makóra. Eszerint Horváthnak „nem volt része sem abban, hogy az országgyűlés28 és a kormány a haza védelme végett Debrecenbe tette át székhelyét, sem abban, hogy békeajánlattal küldöttséget indított a császári fővezérhez.”29 Makóról érdeklődött: van- e rá Debrecenben szükség? „Nem szeretném Debrecenben henyéléssel tölteni az időt, midőn Makón tanácsaimmal és papjaim buzdításával valami jót mégiscsak tehetek.” Kimondottan nyomort hozott egyházmegyéjére a magyar katonaság kivonulása a Bánátból. Valódi népvándorlás indult meg. Naponként látta a püspök a Maros jobbpartján „szívrepesztő szerencsétlenségüket.” Amint Debrecenbe ment30 első dolga volt, hogy segélyt eszközöljön ki „földönfutó papsága” részére. Ezt írja: „Nemzetünk 21 1849. febr. 15-re. 22 Lonovicstól nyert joghatósággal. 23 K 358. 24 Makó, Szeged, Csanádpalota. 25 K 358. 26 1849. jan. 4. 27 Jan. 5. este. Horváth Mihály fölszentelt pap volt, de nem fölszentelt püspök. Általában az ilyen, már püspökké kinevezett papnak jogában áll viselni a püspöki jelvényeket addig is. míg püspökké szentelése és beiktatása meg nem történik. Kötelessége a római kinevezéstől számított 2 hónapon belül fölszenteltetnie magát. A hadiesemények voltak az okai. hogy nála ezen aktus húzódott, majd el is maradt. Helytelenek és tudománytalanok tehát az olyan sajtó-megjegyzések, hogy HM aposztata püspök lett volna. Az igaz. hogy külföldön utóbb polgári házasságot kötött, amivel automatikusan laikussá vált. Hazafíúi és tudományos érdemei miatt elnézték neki, hogy hazatérése után időnként ünnepi egyházi omátusban jelent meg. De maga is tudta, hogy oltárnál nem funkcionálhat, és idehaza a közvélemény csak halála után tudta meg kinti házasságát. 2» 1848. dec. 31. 29 [] 99. 3» 1849. márc. 10. körül. H 100. 65
