Tanulmányok Csongrád megye történetéből 21. (Szeged, 1994)
Juhász Kálmán: A Csanádi egyházmegye 1848/49-ben
élet és szabadságharcában alig tüntette ki magát hazafias magatartásával valamelyik egyházmegyei klérus annyira, mint a Csanádi. ” „Legnagyobb lelkesedéssel budították híveiket, ezért több papot hónapokig börtönben sanyargattak, most pedig, midőn januárius közepén Damjanich serege a Bánságból kivonult, a papság nagyrésze Szeged és Makó vidékére volt kénytelen menekülni és mindenből kifosztva, 15 plébános, 3 káplán, és 3 más pap a legsürgősebb segítségre szorul.”31 Kereszttel és fegyverrel indult a papság nagy része a szabadságharcba. Meg voltak győződve, hogy ezt a háborút a bécsi udvar kényszerítette a nemzetre, ebben résztvenni becsületbeli kötelesség!32 Karg Magnus szárcsái plébános33 a szabadságharc kitörésekor önként jelentkezett a Lehel-huszárok közé és kitartott Világosig. Vitézségéért őrnaggyá nevezték ki. A fegyverletétel után Temesvárott kazamatákban volt elzárva.34 Kornis József papneveldéi tanulmányi felügyelő az aradi táborhoz került, mint katonalelkész.35 36 Rózsafi Pál36 egyházmegyei hatósági engedéllyel távozott honvédlelkészi szolgálatra.37 Midőn e célból Pesten jelentkezett, ezt mondták neki: „Előbb zászlóaljakra van szükség”. Rózsafi erre, miután németajkú születi nevét megmagyarosította, közkatonának beállt a pattantyúsokhoz.38 Résztvett a schwechati csatában, Budavár ostromában, és egyéb ütközetekben,39 végül kinevezték honvédlelkésznek az I. hadtesthez. Feljegyezték róla, hogy mint ilyen is kardot viselt.40 Bokányi József szőregi káplán41 * beállt honvédnek, a temesvári csatában megsebesült, és ebbe belehalt.43 Kovács István bocsári lelkész43 mint katona, őrnagyi rangig vitte.44 A szabadságharc után Törökországba menekült és nem tért többé vissza.45 Magyari Lajos teológiai tanár az Aradot ostromló honvédeknél volt tábori lelkész. Az aradi Szentháromság-szobor előtt mondott híres beszédében kitartásra buzdította a népet. E beszédét a magyar kormány kinyomtatta és ezerszámra osztogatta a honvédek között.46 Kőszeghy Antal47 fehértemplomi káplán is bevonult honvédnek.48 Kispapok is résztvettek a szabadságharcban. „Amikor az 1847/8-as tanév végén bezárultak a szeminárium kapui, az ifjú leviták a szent szabadság érzetével tértek haza a szülői otthonba.49 * így: Bán Károly50 II. éves teológus önként beállt katonának és százados lett egy vadászebedben.51 Bolesznay Antal filozófusnövendék a Bánságot elhagyva52 nemzetőrségbe lépett,53 majd a torontáli önkéntes zászlóaljba. Fokozatosan 31 H 101—102. A kormány évi 300 Ft fizetést utalt ki számukra, és a teológiai tanárok fizetését is magára vállalta. 33 M 181-182. 33 Pappá szentelték 1836-ban, 1842-től szárcsái plébános. 34 Kegyura, Schrodt József, az utolsó vranai perjel és Csávossy Ignác közbenjárására kiszabadult, és előbbi pályájára visszatért. A 78. 35 1848. nov. 10. A szabadságharc után Makón káplán, majd Gyorokon plébános, ügy látszik kivétel volt: szépszerével megmenekült. K. 360. 36 Családi neve: Rosen. 37 Fölszentelték: 1847. máj. 4. 38 Tüzérek. 39 1849 nyarán. ■>o K 360. 41 Fölszentelték: 1844. « K 360. 43 Fölszentelték: 1838. 44 ..Vigiliarum magister superior”. 43 K 360-361. 46 Lásd a „kompromittált papok” közt. 47 Fölszentelték: 1848. 48 1 849. jan. 19. 4? M 167. 30 Böhm volt a családi neve. K 354. 31 1849 után visszatért a szemináriumba, és 1852-ben szentelték, s 1849. jan. havában. 33 1849 február. 66
