Tanulmányok Csongrád megye történetéből 21. (Szeged, 1994)
Baranyai Kálmán: Községi közigazgatás a 20. sz. elején
— az iparforgalmi népességhez soroljuk a bányászatban, kohászatban, az iparban, a kereskedelemben,' a hitel- és a közlekedés ágazatban dolgozókat; — az adminisztrációnál vesszük számba a közszolgálati alkalmazottakat, a szabadfoglalkozásúakat, a véderő tagjait, a nyugdíjasokat, a tőkéseket, az egyéb és ismeretlen foglalkozásúakat. A főcsoportok arányszámai 1930-ban 1949-ben Tardos Országos Öttömös Országos Őstermelők 48,9 % 53,2 % 84,4 % 50,7 % Iparforgalmi népesség 48,3 % 32,3 % 11,9 % 33,7 % Adminisztratív " 2,8 % 14,5 % 3,7 % 15,6 % 100,0 % 100,0 % 100,0 % 100,0 % Öttömösön az őstermelői csoport volt túlysúlyban, lényegesen többen, mint országosan. Tardoson az őstermelői és az iparforgalmi népesség kb. egyenlő arányban volt képviselve. A lakóházak építési anyaga Tardos, 1930 Lakóházak száma aránya Országos arány Falazat: kő, tégla habarcsba, sárba rakva vályog, alapozva vályog alap nélkül fa és egyéb 7 376 1,8 % 98.2 % 24.3 % 25.3 % 48,5 % 1,9 % 383 100,0% 100,0 % Tetőzet: cserép, pala, bádog 271 70,8 % 69,0 % zsindely, deszka 2 0,5 % 3,2 % nád, zsúp, szalma 110 28,7 % 27,8 % egyéb 383 100,0 % 100,0 % Öttömös, 1949 Falazat: beton, tégla, kő habarcsba, sárba 8 3,9 % 30,4 % rakva vályog, alapozva 75 36,8 % 29,7 % vályog, alap nélkül 121 59,3 % 39,9 % 204 100,0 % 100,0 % Tetőzet: cserép, pala, bádog 114 55,9 % 82,3 % zsindely, deszka 0.8 % nád, zsúp, szalma 90 44,1 % 16,9 % 82 204 100.0 % 100,0 %
