Tanulmányok Csongrád megye történetéből 21. (Szeged, 1994)

Baranyai Kálmán: Községi közigazgatás a 20. sz. elején

Tardos lakóházaira az alapozott vályogfal volt a jellemző. A közeli kőbányákból könnyen beszerezhető volt a kőanyag. Öttömösön az alapozás nélküli vályogfalú lakóházak voltak többségben.

Népmozgalom, tényleges népmozgalom

Tardos népessége 1920 és 1930 között 112 fővel szaporodott, ez 6,3 %. Az ország népessége ebben az évtizedben 8,0 %-kal növekedett. Öttömös népessége 1941 és 1949 között 35 személlyel fogyott. Ez 1,4 %-ot tesz ki. Az ország népességének fogyása ugyanebben az időben 0,1 % volt. Tehát mindkét községben az országos irányzatnak megfelelő volt a tendencia, a mérték valamivel kevesebb.

A művelési ág szerinti megoszlás 1935-ben

Tardos

Öttömös

Országos

Szántó, kert, szőlő

30,6 %

74,7 %

64,2 %

Rét, legelő

7,6 %

13,5 %

17,5 %

Erdő

59,2 %

4,1 %

12,0 %

Nádas és fanét.

2,6 %

7,7 %

6,3 %

100,0 %

100,0 %

100,0 %

Tardos hegyi község jellege itt tűnik ki leginkább. A szántó, kert, szőlő terület a völgyben van, s jóval kisebb arányt képvisel, mint országosan. A hegy nagyobb része erdővel borított, s így többszöröse az országosnak.

Öttömös alföldi jellegéből következik, hogy az erdős rész egészen kevés, s a szántó jóval meghaladta az országos arányt.

A települések vázlatos ismertetését ezzel befejezem. Nem teljes ez az adathalmaz, csupán néhány jellemző témát tartalmaz. Kitűnik ezekből a települések különbözősége, így, ezzel a módszerrel tartom célszerűnek különböző települések valóságának a feltárását.

Szándékosan kezdtem közigazgatástörténeti írásomat a tények ismertetésével. Meggyőződésem, hogy aki egy település közigazgatására vállalkozik, annak a valóságot, az adottságokat, a fejlesztési lehetőségeket, a természeti, társadalmi helyzetet ismernie kell.

A KÖZIGAZGATÁS SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE

A kisközségi közigazgatás működését egy ügykörjegyzék (Szöveges melléklet) sorrendjében tekintem át. Azokat a témákat emelem ki, amelyekben megfogalmazható az egyes ember kívánsága, elvárása. Az ügyköröket az öttömösi 1948. évi iktatókönyv, s a tardosi 1935. évi gyűjtőszámos iktatóból nyert anyag figyelembevételével állítottam össze, de egyben az öttömösi 1948. évi képviselőtestületi tárgy sorozati pontokat is áttekintettem.

Az iktatott ügyek százalékos megoszlása és a képviselőtestületi ügyek száma az alábbiak szerint alakult, megjegyezve, hogy az önigazgatást tágabban értelmezem a csoportosításban.

83