Tanulmányok Csongrád megye történetéből 21. (Szeged, 1994)
Baranyai Kálmán: Községi közigazgatás a 20. sz. elején
A családi állapot arány számai 1930-ban 1949-ben Tardos Országos Öttömös Országos Nőtlen, hajadon 53,1 % 49.4 % 49,5 % 44,7 % Házas 39,2 % 43,0 % 43,5 % 45,1 % Özvegy 7,6 % 6,9 % 6,5 % 8,0 % Elvált 0,1 % 0,7 % 0,5 % 2,2 % 100,0 % 100,0 % 100,0% 100,0 % A családi állapot szerinti megoszlásban is fennáll a különbség a két település között. A kor szerinti megoszlás arányszámai 1930-ban 1949-ben Tardos Országos Öttömös Országos 0—14 éves 37,7 % 27,5 % 26,3 % 24,9 % 15—59 éves 53,7 % 62,7 % 61.3% 63,5% 60 év feletti 8,6 % 9,8 % 12,4% 11,6% 100,0 % 100,0 % 100,0 % 100,0 % 1930-ban Tardos népessége az országos átlagtól jelentősen eltért. A fiatalok, a 14 éven aluliak, kb. 10 %-kal többen voltak, s e miatt az aktív lakosság — 15—59 évesek - 9, nűg az idősek 1 %-kal kevesebben voltak. Öttömösön 1949-ben a kormegoszlás nagyjából az országos átlagnak felelt meg. Anyanyelv Tardoson 1930-ban a lakosság anyanyelv szerint az alábbiak szerint oszlott meg: Magyar 79,9 % Német 0,4 % Szlovák 19,7 % Öttömös színmagyamak tekinthető, mert 1949-ben lakosai között csak egyetlen személy anyanyelve nem volt magyar. Vallás A népesség vallási összetétele mindkét településen egységes: Tardoson 1930-ban 99,2 %, míg Öttömösön 1949-ben 99,9 % a r.katolikusok aránya. Az írni-olvasni tudás körülményeit az iskolai, kulturális ügyek elemzése kapcsán mutatom be, az összefüggések vizsgálata miatt odakívánkozik. Foglalkozási összetétel A foglalkozásokat három főcsoportba oszthatjuk: — az őstermeléshez tartoznak a mezőgazdasági foglalkozásúak és a napszámosok; 81
