Tanulmányok Csongrád megye történetéből 21. (Szeged, 1994)
Glück Jenő: Újabb adatok az 1848–49-es forradalom bánsági eseményeihez
elmérgesedett perben állt a földesúrral. Román-Boksán a görögkeletiek visszakövetelték a görögkatolikusoknak átadott templomot, ami április 10-én meg is történt.24 A törvények április 14-én történt szentesítése nyomán kihirdetésük céljából összehívták a megyegyűlést. Az 537 falusi küldött választása Ebendorf kivételével rendben történt. Itt Pavel Lata plébános vezetésével a falusiak mellőzték az uradalom jelöltjét, és némi rendzavarásra került sor. Május 3-án mintegy ezer résztvevő jelenlétében a törvényeket ünnepélyes légkörben magyarul hirdették ki, majd románul és németül megmagyarázták.25 A törvények végrehajtása nyomán 36 620 család szabadult fel a hűbéri függésből. 27 840 jobbágycsalád, 296 058 hold földhöz jutott, amihez a későbbiekben a legelőrész járult, mivel elkülönítésük 1848 előtt alig kezdődött meg. Országos viszonylatban igen kedvező arányt jelentett részesedésük a szántóterületből és a saját földtulajdonnal rendelkező családok viszonylatában (76,03 %). A zsellércsaládok aránya (23,97 %) esetében számuk további csökkenését biztosíthatta a rendelkezésre álló üres úrbéri telkek sokasága. Földesúri tulajdonban maradt (beleértve a kincstárt) mintegy 746 331 hold, főképp erdőterület. Vitathatatlan, hogy elmaradottabb fejlettségi fokuk következtében a robot megszüntetése érzékenyebben érintette őket, hiszen a legfejlettebb bulcsi birtok is — mint már jeleztük — elmaradt a már régen nagymértékben bérmunkát foglalkoztató szomszédos megyéktől. Nem alaptalan Kossuth Hírlapjának siránkozása az uradalmakat terhelő, számukra szinte megfizethetetlen munkabérek megjelenéséről. Krassóban az átmenet az új viszonyokra nagyobb megrázkódtatások nélkül indult meg. Nem ismerünk kísérleteket a törvények kijátszására. A változatlan jogállásban maradt szerződéses jobbágyok elégedetlensége csekély létszámuknál fogva nem jelentett súlyos gondot. Zsena és Priszaka érdekeltjei megelégedtek panaszlevél benyújtásával egy újabb kedvező törvény reményében. Kricsován azonban megtagadták a szolgálatokat. Szécsényben és Nagymutnokon a megye leintette az uradalmat, amely földeket akart a szerződésből kivonni.26 A megyénél iktatott panaszlevelek zöme az úrbéri rendezés sérelmeit tárta fel. Kapriórán 1822-ben a rendezés kedvezőtlen volt a falu számára. Zsenán szerintük 17 év előtt a földesúr a legjobb földet a majorságba osztotta be. A zaguzsényiek szerint a földesúr a közlegelő melletti földjét önkényesen 29-ről 100 holdra növelte. Viszágon a falusiak visszakövetelték a kincstártól kapott „ajándék” földjüket és panaszolták a közlegelő megcsonkítását stb.27 Az alig megkezdett legelő-elkülönítés is paraszti sérelmek forrása volt. Herendgyest ismertetett esete mellett, panaszlevelek érkeztek Honorisról, Boldurból, Dezestből, Furlagről stb.28 Több falu mint Valeapáj, Vermes és Nagyzerlenc kérték az üres telkek kiosztását. A fizesiek meg sem várták az intézkedést, hanem maguk tettek igazságot. A verseci görögkeleti püspök megkereste a megyét, mivel több helyen beszüntették az egyházi járandóságok fizetését is. Habár a megye vezetőinek szive inkább a földesurak irányába dobogott, általában józanságról és törvénytiszteletről tettek tanúságot. Celán a földesúr és a község vitája a robothátralékok ügyében elmérgesedett, a megye azonban lecsendesítette a feleket. Bata és Lapusnik robothátralékának ügyében a megyei törvényszék a parasztoknak 24 Revolutia de la 1848—1849 din Transilvania (köv. Revolutia), 1. 324—326., II. 253. Pesti Hírlap, 1848. IV. 27. AL. 180., 197.. 374., 417.. 590.. 597., 897/1848. 25 Ibidem, 353.. 393..466/1848. 26 Ibidem, 461., 471.. 499.. 977., 1299/1848. Kossuth Hírlapja, 1848. VIII. 17. 22 ÁL. 457.. 563., 579., 616., 764.. 927., 938., 1029/1848. ION DIMITRIE SUCIU: Revolutia de la 1848—49 in Banat. Bucure§ti, 1968. 77—78. 2* ÁL. 454., 456., 460., 468., 562., 567., 570., 582., 583., 587., 615.. 618., 895., 899., 1029/1848. Revolutia III. 532—535. 49
