Tanulmányok Csongrád megye történetéből 21. (Szeged, 1994)
Glück Jenő: Újabb adatok az 1848–49-es forradalom bánsági eseményeihez
adott igazat. Az üres telkek ügyében kormányzati döntést kértek, ami azonban egyelőre késett. Mindössze Herendgyesre küldték ki a megyei csendbiztost, aki fellépett a vitatott legelő elfoglalóival szemben.25 * * * 29 A márciusi törvények eltörölték a földesúri hatóságot, amely a modern viszonyok irányában tett egyik első lépést jelentette. E rendelkezés azonban tovább mérgesítette a megye és a bányahatóságok régóta vajúdó vitáját. A megyei igazgatás bevezetésének ellenében a bányaigazgatóság a régi rendszer fenntartását kérelmezte a kormánytól. A helyzetet tovább bonyolította a bányatermékek iránti kereslet hirtelen csökkenése, illetve az élelmiszer árak éhinség okozta növekedése, amit az igazgatóság csak 60 %- ban tudott kiegyenlíteni béremeléssel. A megye kísérletet tett hatóságának kiterjesztésére, azonban Dognácskán április 21-én máris népmozgalom robbant ki. Két hónapi huza-vona után Szemere belügyminiszter jórészben megoldotta a kérdéseket. A bányatörvény megszavazásáig is elválasztotta az igazgatóságot a bíróságtól, amely ezentúl Oravica székhellyel és nyolc kihelyezett tanáccsal működött. Az adóügy az igazgatóság hatáskörében maradt, a városoknak pedig a tanáccsal rendelkezőkkel egyenlő jogállást biztosított. A munkásokat felmentették a nemzetőri szolgálat alól és adómenetesek maradtak. Tovább gyűrűzött a bányatársaságok és alkalmazottaik közötti jogviszonyok ügye, amelyeket kedvezőtlennek ítélt a Pesti Hírlap tudósítója is a lap május 10 és 18-i számaiban.30 A reformok egyik legfontosabbika a közteherviselés törvénybeiktatása volt. Krassóban a volt kiváltságos osztályt 50 783 forint adó terhelte volna, de bizonytalan, hogy valóban foganatba is tették, ami nem is volna példa nélküli. A megye reformját a következő országgyűlésre halasztották. A közgyűlés hatáskörét egy választott bizottság vette át, amelynek Krassóban 150 tagja volt, kétharmad részben románok, akiknek élén Eftimie Murgu szerepelt 917 szavazattal. E bizottság teljes létszámban többé nem ült össze, határozatait nevében a jelenlévő szabadelvű párt tagjai hozták. Elutasítóan válaszoltak Temes megye felhívására „a tisztogatást” illetően, ami a magyarság befolyását gyengítette volna. Az üresedések esetében azonban tekintettel voltak a románokra is. Vasile Fogarassyt és Axente Bojincat bíróvá választották és más hivatalokat is románokkal töltöttek be. Községi szinten erőre kapott a bírák és jegyzők elleni hagyományos panaszkodás, jelentősebb mozgalom csupán Lugoshelyen robbant ki, ahol Teodor Mály jegyző távozását követelték. A mozgalom hátterébe feltűnt Vasile Nicolaeivici, Murgu munkatársa, aki a megyét a parasztok jogainak csorbításával vádolta. Viszont Lúgoson új tanácsot választottak tiszteletbe tartva a katolikusok és ortodoxok egyenlőségét, míg a „polgárnagy” Constantin Udrea lett.31 A márciusi törvények felállították a nemzetőrséget és részvételre kötelezték az értelmiségieket, a legalább féltelkes parasztokat és a segédet foglalkoztató mesterembereket. Az érdekeltek azonban a szolgálatot terhesnek ítélték, és május 22-én a megye sajnálkozva jelentette, hogy addig mindössze 706 személyt jegyeztek be, a románok aránya pedig alacsony volt.32 A megye népének összetétele előtérbe állította a nemzeti kérdést is. A román szabadelvű földesurak és értelmiségek vezetői (Vasile Fogarassy, Gheorghe Ioanovici, Petre Atanasievici esperes stb.) a márciusi törvények vívmányait pozitívan értékelték, 25, ÁL. 425., 428., 542.. 722., 771., 898.. 935., 1162., 1307., 825., 979., 980. SINKOVICS ISTVÁN (szerk.) Kossuth Lajos az első magyar felelős minisztériumban. Budapest, 1957. 85—86.. 295—296. 30 Ibidem, 267—268., 276-278., 304—305., 299-302. ÁL. 192., 194/1848., Állami Levéltár Temesvár. Fond montanistie 40/1848. 31 AL. 549., 745.. 930.. 932.. 962., 963., 969., 1053., 1551., 1382/1848. IOAN BORO$: Evenimeptele revolu(ei de libertate din anii 1848—49 desfa$urate in Lugoj. Lugoj, 1927. lö—11. 32 AL. 908/1848. 50
