Tanulmányok Csongrád megye történetéből 21. (Szeged, 1994)
Glück Jenő: Újabb adatok az 1848–49-es forradalom bánsági eseményeihez
azzal a váddal, hogy végső fokon román nemzeti állam létrehozásán dolgozik, majd vizsgálat céljából Budára szállították.19 A krassői politikai színképhez hozzátartozik a megye vezetését kézbentartő kicsiny konzervatív párt is, Jakabffy alispán vezetésével. Valószínűnek látszik, közeledtek Széchenyi elveihez. A helyzetet bonyolította az 1847—48-ban fellépett éhínség is, főképpen Lugos, Bulcs, Krasső és Oravica kerületekben.20 Kétségtelen, 1848 elején adottak voltak a forradalom kirobbanásának feltételei. Lúgoson — mint általában a Kárpát medencében — a bécsi, de főképp a pesti forradalom híre adott lökést a helyi mozgalom számára. Az események krónikása, dr. Kánitz Simon elmondja, hogy március 19-én a Nagyvendéglőnél fehér zászlót tűztek ki „szabadság, egyenlőség, testvériség” jelszavával és kiszegezték a 12 pontot. Tanultabb emberek magyarázták értelmét, amit az oda sereglett tömeg lelkesedéssel fogadott. Az események központi alakja Balogh László lett. A konzervatívok csatlakoztak a szabadelvűekhez és a testvéri egyetértés légköre teljes volt nemzeti és vallási különbség nélkül. A megye és város vezetői sürgősen összeültek, nehogy egyesek „veszélyeztessék” a rendet, az élet- és vagyon biztonságot. A március 20-án tartott megyegyűlés népgyűléssé szélesedett. „Az oláhok tömegesen özönlöttek a gyűlésterembe, a zsidók is résztvettek abban” — írja Kánitz doktor.21 Minden jelenlevő szavazati jogot kapott és lelkesedéssel nyilatkoztak a 12 pont mellett. A rend fenntartására széleskörű bizottságot hoztak létre Jakabffy alispán, Balogh László, Vasile Fogarassy stb. részvételével. Bevonták az előbbi összeesküvések képviselőit is, mint például loan Vanceat és Dimitrie Popovitat is. Délután Német- és Román Lúgoson az alispán, Balogh László, Márcu gör.kel. esperes és mások újra megmagyarázták a népnek a 12 pontot.22 Időközben a román-lugosi városházán néhány román vezető ember gyűlt össze és a 12 pont kiegészítéseként kérték nemzetiségük törvényes elismerését. Egyben követelték az épülő gör.kat. román templom lebontását mint gör.kel. hitük elleni kihívást. Oravicán a 12 pont elfogadása után a tömeg kivívta, hogy a rendőri és a bányabírósági üléseken a bányászok képviselői is részt vehessenek. A bányaigazgatóság április elsejei hatállyal a görög keleti papoknak a katolikusokéval azonos fizetést biztosított. Újmoldován szintén lelkes tüntetés volt.23 A megye vezetősége csakhamar az ideiglenes miniszteri bizottság majd a felelős kormány intézkedéséhez igazodott. Április 6-án a falvakban kerületenként szervezett bizottságokat küldött ki, akik hírül adták az úrbér és nemesi kiváltságok közeli megszüntetését. A bizottságok összetétele továbbra is az első napok egyetértését tükrözte. így például a lugosi kerületbe Brukenthal Mihály báró és Marcu esperes, a krassóiba Pánczél Károly és Partenie Grueseu plébános, az oravicaiba Ignatie Vuia esperes és Balázs Zsigmond stb. száll ki. A törvények pozitív jellege, a jelentések szerint kedvező fogadtatásra talált. Felszínre kerültek azonban a parasztság sérelmei is, sőt néhol máris megtagadták a robotot. Mások a majorságok kérdését feszegették vagy az úrbéri hátralékok megadását nehezményezték. Komolyabb gondot csupán a herendgyesti 185 holdnyi legelő kérdése képezte, mivel a falu hosszú ideje tv IGÁN MII.OIA: Un denunt Austriae in contra lui Hllimiu Murgu s>i Gheorghe Po$ta. Anale le Hanalului, 1/1928. 17—22. 2» AI,. 704/1848. 21 KÁNITZ SIMON DR. 1848. és 1849. évi naplójából. Történelmi Ixtpok, 14 évi'. (1895). 16—17. 125—127. — A/. 1848-as forradalomnak a magyaorszagi nemzetiségi vezetők részéről történt támogatására március végén, április elején lásd KI.MTNY G. GÁBOR: A magyar nemzetiségi kérdés története. 1. rész. Budapest, Í947. 51. és köv. lapok. A AT. 157/1848. 23 Drapelul. (I.ugoj) 1904. VI. 1/14., Pesti Hírlap, 1848. IV. 2.. 12. 48
