Tanulmányok Csongrád megye történetéből 21. (Szeged, 1994)
Glück Jenő: Újabb adatok az 1848–49-es forradalom bánsági eseményeihez
szereztek tanítói oklevelet.8 Krassómegye 1846-ban elismerte „honoráciori” jogállásukat.9 A forradalmat megelőző években létrejött a helyi ellenzéki szabadelvű szerződés, Balogh László lugosi ügyvéd vezetésével. Csakhamar melléje állt a gyorsan magyarosodó, reformokat igénylő birtokos nemesség és a városi polgárság zöme. Jellemző, hogy 1845-ben Dimitrie Iancovici és Constantin Manaszli felajánlották az önkéntes adófizetést...10 A reformokért kiállt a román értelmiségiek tömege is és helyzetüknél fogva elsősorban az önálló román görögkeleti egyház valamint iskola és alapítványi rendszer megteremtését célozták. Habár a magyarországi görögkeleti egyház híveinek 69,32 %-a román volt (1845), a döntési joggal bíró kongresszusban messze kisebbségben voltak, sőt csupán hosszú harc után, 1829-ben érték el, hogy román jusson az aradi püspöki székbe. A feltörekvő román polgárság csak nagy ritkán juthatott kölcsönhöz a „nemzeti” alapból. Egyetlen jelentősebb krassói kölcsönt ismerünk e forrásból: Vasile Fogarassy 26 000 forintot kapott (1836).11 Programjukat 1837-ben Maxim Pascu, a későbbi kerületi iskola igazgató fogalmazta meg.12 A haladó erők összetétele valamint a helyi erőviszonyok folytán a meginduló magyarosodás általában nélkülözte az erőszakos elemet. Az anyakönyvek magyar nyelvű szerkesztése gyakorlatba ment, a papok és tanítók kötelező nyelvtudását sem erőszakolták. Komolyabb kérdéseket vetett fel a megszaporodó román értelmiség igénye közhivatali állásokra, amelyekbe csak elvétve jutott be. 1848-ban csupán a főadószedő, főorvos, útmester, két alszolgabíró és esküdt volt román.13 A forradalmat megelőző két évtizedben egy román radikális mozgalom is kifejlődött. Első hírmondója a „Constitupa” elnevezésű titkos szervezet volt, amelynek vezetője Dimitrie Stoichescu teológiai tanár majd esperes volt14 A hatóságok feloszlatták a szervezetet, megtorlásokra azonban nem került sor. Nemsokára Ruszkán szervezkedtek és a jobbágyság megszüntetése mellett pán román republikánus elveket vallottak. Mindkét csoport népfelkelés szervezését fontolgatta.15 Jelentősebb szerepet játszott az Eftimie Murgu szervezete mozgalom. Végső fokon a jobbágyság megszüntetését és a részéről parazitának bélyegzett, bevándorolt birtokos nemesi osztály felszámolását tűzte ki célul. Ebben látta a román népi-nemzeti emancipáció feltételét is. Gyakorlati téren is működött, támogatta a Frummer földesúrral harcban álló jobbágyokat.16 Elméleti téren is szerephez jutott és Pesten 1830-ban kiadta „Wiederlegung” című vitairatát, amelyben a román egyházi és iskolai követelések jogosultságát bizonyította. Másik vitairatát 1849-ben a császári hadbíróság bűnjelként a vádirathoz csatolta. Ebben főképpen a pánszlávizmust támadta.17 Murgu évekig a Kárpátokon túl tanárkodon. Radikális politikai elvei börtönbe juttatták és csakis császári alattvalói minősége biztosította hazatérését (1844).18 Lúgoson sem gyökerezhetett meg, mivel 1845-ben a megye adminisztrátora elfogatta * BOROS JÁNOS: Történeti feljegyzések Lugos városából és Udrea Constantin nevű Lírájáról az 1848—49. évi szabadságharccal kapcsolatban. Lugos, é.n. 1. és köv. 9 OL. Dep. 65/1846. 10 C. BOGDAN DUICA: Eftimie Murgu. Buguresti, 1937. 118—119. 0 OL. Dep. 31/1834.. 1. D. SUCIUR. CONTANTINESCU: Documente priviteare la istoriu mitropolici Banatului. Timiíjoara. 1980. II. 655—659. 12 OL Dep. 42/1823.. 31/1824.. 20/1825., 14/1827., 81/1837.. 98/1835.. 37/1836. I-1 FÉNYES ELEK: Magyar gazdatiszti névtár 1848 szökőévről. I. 71. i4 BOROS IOAN: Constitutia. Societate secretä romána din Lugoj 1830—1834. Lugoj, 1928. D C. GÖLLNER: Conspiratia emigrantului pólón Adolf David. Revixla Istorica, 1937. VII—IX. 239-242. ,6 EFTIMIE MURGU: Serieri. Kiadta I. D. SUCIU (Buguresti) 1969. Bevezetés. 17 A budapesti Hadtörténelmi Levéltárban lévő kézirat másolata a temesvári egyetem könyvtárának birtokában vgn. i* GLÜCK JENŐ: A Murgu-kutatás jelenlegi állása. Korunk, 12/1968. 1877—1880. 47
