Tanulmányok Csongrád megye történetéből 21. (Szeged, 1994)
Damjanich Jánosné Csernovics Emília életrajza (1819–1909) Csernovics Lara feljegyzéseit közzéteszi Varsányi Péter István
ahol Görgeyvel találkozhatott volna. Meg is izente Bohusnénak, hogy miért maradt el, s hozzátette: „Mondjátok meg neki, hogy az a gyönyörű teremtés, akit ő most szeretettel fogad leányának, fogja neki a legnagyobb bánatot okozni”. Állítólag akkor, mikor a szép fiatalasszony otthagyta férjét és két pici leányát, hogy kövesse azt, akit szeretett, sokszor emlegette Bohusné sírva, hogy hát bizon igaza volt Damjanichnénak, mikor megmondta előre, mi fog történni. Vidats János országgyűlési képviselő33 nejével, Csernyus Jozefával is összebarátkozik néném, ki minden hazafias ügy lelkes pártolója. Ők gyűjtik össze közadakozásból a pénzt és állítják fel kerepesi temetőben pesti 48-as vértanúk emlékoszlopát és Böszörményi László34 síremlékét is. A 60-as évek elején, gróf Batthyány Lajos miniszterelnök özvegye35 és néném vezetésével egy egyesület alakul, melynek az volt a titkos célja, hogy az elesett honvédek nyomorgó családjain enyhítsenek. Eleinte a nemzet gazdaasszonyai, majd a Magyar Gazdaasszonyok Országos Egylete a címe. A gazdaasszony címet azért használják, hogy kevésbé legyen gyanús az egész mozgalom a szemfüles hatóság előtt, kik a két vezető kompromittált neve miatt úgyis igen bizalmatlanul nézik őket. Az 1863-ban aszály által sújtott alföld felsegélyezésére bazárt rendeznek. Néném ül a kasszánál s egy forint a belépődíj. De alig akad ember, aki ennyit fizetne. Öt forint, tíz forint, egy arany a legkevesebb, amit adnak. Némelyek persze sokkal többet, úgy hogy az első nap 80 ezer forinttal zárják a belépő kasszáját, s a három nap alatt, amíg tart, 150 ezer forintot vesz be a néném. Hallatlan nagy összeg volt ez abban az időben, szemet is szúrt Pálffy kormányzónak,36 ki elküld valakit avval a megbízással, hogy mondja meg az asszonyoknak, a pénzt haladéktalanul szolgáltassák be. Batthyány Lajosné azonban visszaüzen: „Mondja meg a grófnak, hogy a pénz nálam van, az én palotámban. Ha úgy akarja, karhatalommal elvitetheti, de önként nem adjuk azt oda soha!”. Nos, a kormányzó úr ezt — úgy látszik — mégsem merte megtenni, mert a pénz náluk maradt. Ki is osztották azt személyesen a nyomorgó nép között. Az egyesület később egy árvaházat állított fel, eleinte szintén a honvédek árvái számára, de persze később már ilyen nem volt s akkor bevettek minden keresztyén árva leányt, akit méltónak találtak a gyámolításra, annyit, amennyit anyagi erejük megbírt. 1871. év nyarán szegény boldogult anyám37 súlyos beteg lett. Szeptemberben felvitte apám gyógy kezeltetni. Persze anyja- és nővérénél helyezi el. Állapota rohamosan rosszabbodik úgy, hogy apám maga is felment, magával víve engem és nővéremet 33 Vidals János (1826—1873) mezőgazdasági gépgyáros, jogi és bölcseleti tanulmányokat folytatott. 1848. márc. 15.: Jókai. Petőfi és Vasvári társasagában harcolt a sajtószabadságért: a szab. harcot végig- küzdötte; 1851-ben előbb halálra, majd több évi varfogságra ítélték. 1855-ben ismét letartóztatták. 1861 -tol Pesten szenátor, a mzg-i gépgyár vezetője, 48-as párti ogy-i képviselő. A honvéd menház alapításának egyik kezdeményezője. 34 Böszörményi László (1824—1869) függetlenségi politikus. Részt vett a szab. harcban: 1861-ben Szabolcs vm. főjegyzője, a kiegyezés ellenzője. Kossuth Deákhoz intézett, kiegyezésellenes nyílt levelének közlése miatt egy évi börtönre ítélték. Ott halt meg. 35 Batthyány Lajosné gr. Zichy Antónia (1816—1888). gr. Zichy Caroline (gr. Károlyi Györgyné) testvére. A szövegben előfordul még Szlávy Józsefné, Szlavy József (1818—1900) politikus. 48-as kormánybiztos, miniszter és miniszterelnök (1872—74) felesége neve is. 36 Pálffy Móricz gr. (1812—1897) cs. kir. altábornagy, aulikus politikus, Magyarország helytartója (1861—65), Schmerling hű kiszolgálója. A kiegyezést kereső politikusokkal szemben is tanúsított elutasító magatartás jellemezte. 37 Csernovics Lara édesanyja. Cs. György első felesége, mezőbándi Bihari Júlia. 269
