Tanulmányok Csongrád megye történetéből 21. (Szeged, 1994)
Magyar László: Szabadka és környéke közép- és török kori kézművességéről
A török hódoltság vége tájáról, 1684-ből származik egy újabb szabadkai vonatkozású dokumentum, amelyből kiderül, hogy a felsővidéki korponai őrség adót szedett városunktól: 300 tallért, hetven kalpagot, hetven csizmát, hetven vég abát (posztót), tíz hegyes tőrt, egy vég gránátot (gyöngyfűzért).72 Felesleges magyarázni milyen mesterséget tükröznek az adatok. Végül ide tartozik Gabriel Vlassich 1796. évi Körös patakot ábrázoló térképleírása, amelyből megtudható, hogy a Vojnits család vízimalma a határőrvidéki korszakban (és előbb is?) az egykori Szabadkai Csárda közelében állott.73 A török uralom alá került Duna-Tisza közén az ipar és kereskedelem nem szigetelődött el a három különszakított országrészen, hanem szervesen összekapcsolta azokat.74 A parasztvárosok Erdélyből és a királyi területről szerezték be iparszükségleteik egy részét. Ha most nagy vonásokban összegeznénk a török fennhatóság alá került területek kézművességét, az elmondottakat néhány megállapítással egészíthetnénk ki. A török igazgatás adókkal terhelte az ipari készítményeket, az állattenyésztést. A malomadót minden keréktől évi 50 akcséban állapította meg.75 A malmokat a vásárfelügyelők külön ellenőrizték, hogy a vámszedés körül ne merüljenek fel bonyodalmak és hogy a fertália-t (fertály) a kincstári malmokban megfelelően kezeljék. Miután gazdag állattartásról beszélhetünk, kiemeljük, hogy a leginkább tenyésztett juh darabja után 1/2 akcse adót vetettek ki.76 Már az 1520-as évek második felében a török történetírók beszámolóiból egyes észak-bácskai települések anyagi jólétére gondolhatunk: „... jelentékeny és megerősített városok, melyek fegyverekkel és egyéb hadi szerekkel s gazdag kereskedőkkel bővölködő helyek valának ... mind meghódottak az országhódító pasa kardja előtt ... szolgáknak és szabadoknak, lovasoknak és gyalogoknak szivük — szemük jóllakott s kezük és markuk megtelt mindennemű zsákmánnyal és foglyokkal ...”77 A török történetírók további sorai szemmel láthatólag eltúlozzák a települések gazdagságáról írt tényállást. Annyi azonban bizonyos, hogy a török uralom alatt — a középkorhoz viszonyítva — több iparágakban visszaesés tapasztalható. Elsősorban nyersanyaghiány miatt mutatott hanyatlást az élelmezési ipar és a szövőipar. A pékipar — és több más iparág — inkább a háziipar szintjén működött.78 Bár az állattartás fejlettnek jegyezhető és jelentős a húsfogyasztás, mégis gyakran jelentkeznek zavarok az ellátásban. A két legelterjedtebb iparág a kovács- és a lábbelikészítő mesterség.79 A kovács e korszakban is igen szerteágazó munkát végez: az apró fémtárgyak készítésétől kezdve a puskajavításig.80 Minthogy a lakosság főfoglalkozása ekkortájt az állattenyésztés volt,81 természetesen jelentős az állatbőr feldolgozás. S amikor a XVII. században a törökös viselet egyre inkább elterjed, a vargák helyett a csizmadiák 72 Szabadka szabad királyi város története. I. rész. írta IVÁNYI ISTVÁN. Szabadka, 1886. 73—74. 73 Istorijski arhiv — Történelmi Levéltár, Subotica. Térképtár, 3.1.2.54. („Grabe lllirisch prokop der Wojnischen Familie sonst Billichev, alwoh ihre Wasser-mühle vor Befreyung der Stadt Existiret hatte ...”). 74 EPERJESSY GÉZA 1967. 13. 75 Magyarországi török kincstári defterek. Fordítgtta LÁSZLÓFALVI DR. VELICS ANTAL. Bevezetéssel ellátta és sajtó alá rendezte KÄMMERER ERNŐ. Második kötet. Budapest. 1890. XXVIII. 76 A török összeírások, Cselebi útleírása, valamint egyéb dokumentumok arról is tanúskodnak, hogy Szabadkán és környékén nem lehetett fejletlen a konyhajcerteszet, sőt a szőlészet sem. 77 Törijk történetírók. Ford. ésjegyz. THURY JÓZSEF. Török-magyarkori történeti emlékek. Második osztály: írók. Budapest, 1893. 270. 78 Magyarország története 1526—1686. Főszerkesztő PACH ZSIGMOND PÁL 1. kötet. Budapest, 1987. 361. (Ä továbbiakban: Magyarország története 1526—1686. 1. kötet) 79 Magyarország története 1526—1686. L, kötet 365. Lásd még: Magyarország története 1526—1686. Főszerkesztő PACH ZSIGMOND PÁL 2. kötet. Budapest, 1987. 978. (A továbbiakban: Magyarország törjénete 1526—1686. 2. kötet) 8° DR. DUSÁN J. POPOVIC: Srbi u Vojvodini. Knjiga prva„ Od najstarijih vrejnena do karlovackog mira 1699. Növi Sad, 1957. 233. (A továbbiakban: DR. DUSÁN J. POPOVIC 1957.) Lásd még: Magyarország töijénete 1526—1686. 1. kötet. 365. 81 DR. DUSÁN J. POPOVIC 1957. 217. 18
