Tanulmányok Csongrád megye történetéből 21. (Szeged, 1994)
Sebestyén István: Csongrád város levéltárának története
SEBESTYÉN ISTVÁN CSONGRÁD VÁROS LEVÉLTÁRÁNAK TÖRTÉNETE BEVEZETŐ Csongrád város levéltárában „az 1947. évi selejtezéskor kb. 200 q iratot selejteztek ki. A kiselejtezést hozzá nem értők végezték. A szempont az volt, hogy amelyik irat, vagy iratcsomó — a helytelen elhelyezés folytán — a nedvességtől károsodott, kiselejtezték. Ennek következtében a jelentős mennyiségű értékes levéltári anyag megcsonkult...”. E meghökkentő tudósítást dr. Páhi Ferenc szentesi megyei levéltári igazgató írta A magyar állami levéltárak fondjegyzéke c. sorozat III. kötetének bevezetőjében 1966-ban.1 Hogy érzékelhető legyen, milyen, a levéltárral összefüggő eseménysor és látásmód részeként történt a selejtezés, ahhoz az szükséges, hogy fejlődésében lássuk a levéltár mindenkori helyzetének alakulását. Tekintettel arra, hogy irattár és levéltár anyagában egymáshoz kapcsolódik, s az utóbbi az előbbire épül, és mert Csongrád város irattárának — bizonyos történelmi korszakban — nem volt kevésbé fordulatos és mostoha sorsa, mint a levéltárnak, s végül: mert éppen a viharokat látott iratanyag akkor rövidesen levéltári anyaggá minősült, az érintett korszak irattári anyagainak is figyelmet szentelünk. A TELEPÜLÉS LEVÉLTÁRÜGYÉNEK KEZDETEI A városi levéltárak kialakulásáról nagyon keveset tudunk. Csak abban lehetünk bizonyosak, hogy létrehozásukban a települések mindenkori gazdasági, politikai, jogi, közigazgatási stb. viszonyrendszere játszott döntő szerepet, melynek írásba foglalt szabályozó normáit hitelesített okmányokban rögzítették. Álapos érdek fűződött ahhoz, hogy ezek az okmányok megmaradjanak, elérhetők legyenek, és — szükséges esetben — hivatkozási forrásul szolgálhassanak az egymással különféle partneri kapcsolatba került felek számára. Mintegy kényszerkörülmény volt tehát megőrzésük szükségessége, s e helyzet egyenesen vezetett olyan helyiségek létesítéséhez, amelyeknek az lett a rendeltetése, hogy a szóbanforgó okmányoknak helyet adjanak. Kialakultak tehát az egyes városok önkormányzatainak levéltárai. E levéltárak anyagai — nagyjából — háromfajta irománygyűjteményt foglaltak magukba. Ezek: 1. a település önkormányzata és a mindenkori gazdasági, társadalmi, politikai, jogi stb. közeggel kiépített külső kapcsolatok, viszonyok; 2. az önkormányzati hatóság és a település l DR. PÁHI FERENC: A területi levéltárak fondjegyzékei. 18-ik rész. A Szentesi Állami Levéltár fondjainak jegyzéke. Művelődési Minisztérium Levéltári Osztálya; Budapest, 1966. Kézirat gyanánt, l.old. 185
