Tanulmányok Csongrád megye történetéből 21. (Szeged, 1994)

Sebestyén István: Csongrád város levéltárának története

egyes polgárai vagy a polgárok különböző szervezetei közötti viszonyok; 3. az egyes polgárok egymás közötti viszonyai.

A fenti általános kialakulási folyamatba illik bele Csongrád levéltárának létrejötte is. A benne őrzött anyagok jellegének hármas tagozódása is észrevehető. Ezt a meggyőződést erősítik a város történetének a jelenből még jól belátható korszakai, ill. a ránk maradt okmányok egy része. A kifelé irányuló viszonyoknak illusztris tanújele pl.: a város és a Károlyi grófok közötti határhasználati és adófizetési viták, megállapodások sora2 ill. a szintén a Károlyiak és a város között küzdelmes alkudozások révén megkötött örökváltsági úrbéres szerződés.3 Az önkormányzat és a település polgársága közötti gazdasági, jogi stb. viszonyok tükröződnek a különböző számadáskönyvek, az adókönyvek, a községi vagyont érintő haszonbérleti szerződések stb. tartalmából. Ilyen iratok minden korszak megmaradt anyagában nagy számmal találhatók. Ugyancsak nagy számban találhatók azok az irományok, amelyek Csongrád lakosai egymás közötti gazdasági, társadalmi stb. viszonyait szemléltetik, mint pl.: a különböző adásvételi szerződések, végrendeletek, örökbefogadások, cseléd-, és tanoncszerződések, aratási szerződések stb.

A sokoldalú polgári érdekeltség határait persze nem lehet lezárni a fenti hármas tagoltság fölemlítésével. A községi-, városi élet ezerszínű változatát mutatják a tanács- ülési jegyzőkönyvek és más, nagyon sok fajta, egyéb jellegű irat. Mindezen az előttünk járó nemzedékek életéről tanúskodó értékek megőrzését, rendszerezését, tanulmányozásuk lehetővé tételét volt, és jelenleg is hivatott biztosítani a levéltár.

Ha nem is közvetlenül, de az általános tapasztalások tükrében bizonyosak lehetünk benne, hogy Csongrád önkormányzata is a már előbb említett és a jól megfontolt érdekek által gerjesztett körülmények hatására kezdte összegyűjteni és megőrizni iratait. Ennek módja a kialakult szokásjog szerint alakult. Időszaka a török, de méginkább a Rákóczi-féle szabadságharc utáni évtizedekre tehető. Ezt a ránk maradt legrégibb iratok bizonyítják, melyek közül a legidősebb darab keletkezését különböző korszakban más-más időpontra teszik. Pálii Ferenc 1733-ból származtatta a csongrádi levéltár legrégibb iratát.4 Viszont a belügyminiszter 18684/1880. sz. körrendeleté nyomán készített jelentésben Schönvizner Miklós csongrádi jegyző 1880. július 8-án arról számol be, hogy „...a legrégibb iratok 1748 évből valók és eredetiek; az idősebb okmányok az 1848. évi hadjárat alkalmával — legnagyobb részben az ellenség által — megsemmisíttettek.”5 Ugyanebből a jelentésből tudjuk meg, hogy az önkormányzat levéltárában 1526 előttről származó iratok nincsenek. Az Országos Levéltár 460/1947. sz. intézkedése alapján is készül egy jelentés a levéltár általános helyzetéről. Ezúttal Császi Ferenc helyettes polgármester azt jegyzi, hogy a legidősebb okmány 1791-ben kelt. (Conscriptio Diccalis Oppidi Csongrád.)6

E tanulmány készítésének időszakában — dr. Barta László szentesi levéltár igazgató feltáró és rendező tevékenysége nyomán — már ismertté lettek Csongrád város tanácsának úrbéri és váltsági iratai. Az "A" sorozat anyagának első darabja egy olyan 1770-ből származó másolat, amelynek az eredetijét 1726. április 30-án bocsátotta

2 KOVÁCS KATALIN: Csongrád város a XVIII. században. Mozaikok Csongrád város történetéből (a továbbiaJcban:,Moza)kok...) 1977. 3. old. Kiadta: Csongrád Városi Tanács V.B.

3 GÁT LÁSZLÓ: Csongrád város örökös megváltása. Mozaikok... 1978. 42. old.

4 Lásd az 1. sz. jegyzetet.

5 Csongrád városi Levéltári Részleg. (A továbbiakban: CsvLR) V. 72. 520/1880., ill.: 547/1880.. továbbá: Csongrád vármegye levéltárának iratai — Szentes. (A továbbiakban: CsmL — Szentes) 134/1880. Ezek az iratok a szóbanforgó jelentés elkészítésének folyamatát jelzik: maga az elkészített jelentés az Országos Levéltárban található. Másolata: a szerző birtokában.

6 CsvLR. XXII. 4. 11 602/1947. Polg.

186