Tanulmányok Csongrád megye történetéből 21. (Szeged, 1994)

Ruszoly József: Nemzeti bizottságok és önkormányzatok Csanád–Arad–Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék intézménytörténetéhez (1944. szeptember–1945. május)

Az alakuló ülést Farkas Imre, a Csanádvármegyei Nemzeti Bizottság elnöke nyitotta meg. „Az ősi vármegye — mondta — az úri kiváltságok fellegvára volt [...] az új megyegyűlés új eszmékkel, új tettrekészséggel sorakozott fel, s harcot hirdet mindazok ellen, akik ellenkezőjét akarják a szabadság feltétel nélküli megbecsülésének

A megnyitó után dr. Báron Ferenc, a CSNB jegyzője felolvasta a tagok névsorát, s az elnök ezzel megalakultnak jelentette ki a törvényhatósági bizottságot. Dr. Páll Endre alispán az önkormányzatok múltjáról, jelentőségéről beszélt. Elítélte a Horthy- rendszer önkormányzat-ellenességét és a háborús kormányok politikáját. Ezután a régi szokás szerint küldöttség ment a főispánért, aki alkotmányos beiktatása után ismertette az 1944. december 21-ei kormánynyilatkozatot. A földreform gyors végrehajtását jelölte meg a legfontosabb feladatként. Mint kormánybiztos közellátási tájékoztatót is tartott.

Szőnyi Imre (FKgP) üdvözlő beszédében nyomatékkai hangsúlyozta, hogy „akik a vezetésre vállalkoztak, azok a vezetésre alkalmasak legyenek”. Erdei Sándor (NPP) mint párjuk tagját üdvözölte a főispánt. Kiss Imre (MKP) is támogatását ígérte Nagy Zoltánnak, majd fölolvasta pártjának nyilatkozatát. „A Magyar Kommunista Párt — hangsúlyozta — minden erejével, tagjainak áldozatos munkájával veszi ki részét az építésben [...] pártunk nemcsak vezetőpárt ebben az országban, de ugyanakkor a magyar nemzet pártja is [...] a bizottság tagjai láthatják, hogy a kommunista párt csak egy célt ismer, és ez a magyar nemzet demokratikus jövőjének kialakítása és ennek a célnak az elérése érdekében kész együttműködni minden demokratikus magyarral.” Különösen kiemelte az Ideiglenes Nemzeti Kormány földreform-rendeletének jelentőségét.

Lukács Pál (SZDP) arra emlékezett, hogy a korábbi törvényhatósági bizottságban és a képviselő-testületekben csak két-három munkásképviselő lehetett, és őket sem hallgatták meg, pedig „a nép és a munkásság hangja volt az”. Fölszólalt Moravszki Imre, aki fél évszázada volt tagja a Szociáldemokrata Párnak: „arra kérte az új főispánt, hogy legyen segítségére a dolgozó proletároknak, a dolgozó munkásság pedig megígéri, hogy mellette áll, és támogatja munkájában”.

A főispán két új tiszteletbeli vármegyei tiszti főügyészt nevezett ki dr. Könyves- Kolonics József és dr. Édenburg Andor személyében. Ok a törvényhatóság előtt esküt tettek. A volt polgári városparancsnok számára ez afféle közügyi végkielégítés lett, társának pedig a tiszti főügyészi állás elnyerésének első lépcsőfoka. A közgyűlés ezután megalakította a kisgyűlést, a közigazgatási bizottságot, a kórházi bizottságot és a lótenyésztési bizottságot.218

13. Az új közigazgatási bizottság Nagy Zoltán főispán elnökletével április 10-én tartotta első ülését. Ezen dr. Fodor Sándor megyei főjegyző olvasta föl az alispáni jelentést. Ehhez a tudósító szerint is „történelmi értékű” beszámolóhoz, melyet Függelékben közlök, többen hozzászóltak. Kiss Ernő „kérte a munkásság megbecsülését”; Báron Ferenc a tisztviselői létszám föltöltését javasolta. Ezután Pataki Kálmán a megye siralmas pénzügyi helyzetét ecsetelte, Szűcs Imre a dohánycsempészetről, Kiss Ernő a szeszfőzésről, Báron Ferenc pedig a zsidó vagyonok ügyéről szólt. Balogh Mihály tiszti főorvos jelentéséhez is ugyanők szóltak hozzá. Majd Sághy István tanfelügyelő tett jelentést. (Ő ideiglenesen töltötte be e tisztet; a lap e tudósítás melletti hírben éppen ekkor közölte, hogy új vezetője van a tan218 Megtartotta alakuló közgyűlését a vármegye új, demokratikus törvényhatósága. Makói Népújság, 1945. március 28. — A tiszteletbeli főügyészi kinevezések: CSML Csanád vm. főisp ir. 287/1945. A politikai életből kiszoruló Könyves-Kolonics József 1946. november 9-én azzal az indoklással mondott le tiszteletbeli főügyészségéről, hogy „az azzal járó teendőket ellátni nem áll módijában]’'. CSML Csanád vm. alisp. 14 157/1946.

154