Tanulmányok Csongrád megye történetéből 21. (Szeged, 1994)
Ruszoly József: Nemzeti bizottságok és önkormányzatok Csanád–Arad–Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék intézménytörténetéhez (1944. szeptember–1945. május)
bizottság nem hajtotta végre. „A bizottság — mondta ki — egyhangúlag elhatározza, hogy a kishaszonbérletek meghosszabítása iránt nem intézkedik, mert a bérleti szerződések október 1-jén lépnek hatályba, és így csak zavart keltene az, ha utólag történne intézkedés a kishaszonbérletek körül. — Jelenleg a földek nagy része művelés nélkül van, úgy hogy a bérletek meghosszabítására szükség nincs.”28 Az alispán és az ötös bizottság október 16-án a megye gazdasági életének megindítására Hirdetményi tett közzé. Első pontja kimondja, hogy a termelés folytonosságát feltétlenül meg kell teremteni, ezért az üzemek haladéktalanul kezdjék meg a munkát. A lakosság takarítsa be a termést, a malmok gondoskodjanak a liszt- és kenyérellátásról. A második pont a szentély- és vagyonbiztonsgáról intézkedett: „tilos az erőszakoskodás, a rablás és a fosztogatás”. Az elhurcolt javakat vissza kell szolgáltatni az elöljáróságokhoz. A következő pontok az adófizetésről, a hullabejelentésekről és a közép-európai időszámítás visszaállításáról rendelkeztek.29 November 2-án újabb hirdetményt adtak ki az igaerő kihasználásáról: „Mindenkinek, akinek saját lova van, vagy megszálló csapatok által elhagyott vagy átadott ló van birtokában, köteles azt a községi elöljáróság rendelkezésére bocsátani.” A közhasználatra adott lovak szétosztásáról az elöljáróságok gondoskodtak.30 Az ötös bizottság így 1944 végén fontos szerepet játszott. 1945 tavaszán is működött, tevékenységi köre azonban lényegesen szűkült. Szerepét mindinkább Csanád vármegye Nemzeti Bizottsága vett át, melynek elnöke e bizottságnak is tagja volt. 3. Községekben jobbára csak laikus tisztviselők: bírák, törvénybírák, pénztárnokok, közgyámok és esküdtek maradtak. A hivatalnokok — különösképpen a jegyzők — a legtöbb helyről elmenekültek. Az eleki és a mezőkovácsházi járásban egyetlen főjegyző sem maradt. „Népgyűlésekkel indult meg Battonyán is az új élet [...] népgyűlésen választották meg a nemzeti tanácsot s ennek elnökét is Lukács József szegény parasztot. Púja Frigyes nyomdász, Mehesán Péter, Lukács István földmunkások segítették megindítani a termelést, alakították meg a kommunista és a szociáldemokrata pártot. Visszahívták a volt bírót és főszolgabírót, akiket Horthyék nyugdíjaztak.”31 Népgyűlésen titkos szavazással választották meg Mezőhegyesen is a Munkás-Paraszt Bizottságot, mely széles körű bizalmi hálózatot épített ki.32 Néhány községben — pl. Püspökielén, Szőregen és Ujszentivánon — megyei mintára ötös bizottság működött.33 Eleken az MKP szervezet két tagot delegált az elöljáróság mellé; „a község vezetésében ellenőrző és irányító szerepet fognak gyakorolni az Ötös Bizottság mintájára”.34 Almáskamaráson az elöljáróság és a kommunista párt vezetősége együtt intézte község ügyeit.35 Több községben maguk a kommunisták bíztak meg jegyzőket, akiket a főszolgabíró vagy az alipán csak utólag „helyettesített be”. Almáskamaráson pedig az „elöljáróság és a Kommunista Párt” szembehelyezkedett a főszolgabírói határozattal, s 28 CSML Csanád vm. alisp. ír. 16 476/1944. 29 CSML Csanád vm. alisp. ir. 16 309/1944. — A központi járás fiőszolgabírájának 1944—3027. sz. irataként megőrzött példány alapján közli még a Sorsforduló. 10, (1:31.). 30 CSM^ Csanád vm. alisp. ir. 16 422/1944. 31 BALÁZS BÉLA: Népmozgalom és nemzeti bizottságok. 1945—1946. Bp. 1961. 39. — Dr. Elesánszky Kázmérról — tévedésből Elezsánszkyként említve — részletesen szól PÚJA FRIGYEs (47—50., 106.. 114—13)2.). 33 BALAZS BÉLA. 39. 33 CSML Csanád vm. alisp. ir. 15/1945., 281/1945. és 371/1945. 34 CSML Csanád vm. alisp. ir. 16 648/1944. BML Almáskamarás ir. 133/1944. 123
