Tanulmányok Csongrád megye történetéből 21. (Szeged, 1994)
Ruszoly József: Nemzeti bizottságok és önkormányzatok Csanád–Arad–Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék intézménytörténetéhez (1944. szeptember–1945. május)
alispán fölesketett, 20-án pedig — Farkas Imre ellenjegyzésével — kiadta hivatalos kinevezését. Szabó József kiszonibori jegyző ugyan már november 11-én sürgette fölmentését és a községi adóhivatalna való visszahelyezését, ám csupán második kérése talált meghallgatásra. Az alispán Mélykúti László szőregi segédjegyzőt, aki „Szőregre az ottani állapotok miatt nem mehet”, november 15-én Kiszomborra helyezte át.23 24 A battonyai főszolgabírói hivatalban november 16-án fölvett jegyzőkönyv szerint a h. (helyettes) alispán a 2708/1920. ME sz. rendeletre hivatkozva dr. Elesánszky Kázmér ny. főszolgabíró battonyai lakost e járás h. (helyettes) főszolgabírójának nevezte ki, az ugyancsak helybéli lakos dr. Kovács Ákost pedig mellette a szolgabírói teendők ellátával bízta meg. Ők ezután előtte le is tették esküjüket, mégpedig a régi szövegezésben: „Én ... esküszöm a mindentudó és mindenható Istenre, hogy Magyarországhoz, annak alkotmányához és Magyarország kormányzójához [!] hű leszek, Magyarország törvényeit és törvényes szokásait, valamint az alkotmányos kormány rendeletéit megtartom, hivatali elöljáróimnak engedelmeskedem, a hivatali titkot megőrzőm, és hivatali kötelességeimet pontosan és lelkiismeretesen teljesítem. — Isten engem úgy segéljen!” Az alispán Makón november 22-én — tehát Könyves-Kolonics József fölléptének másnapján — Farkas Imre ötösbizottsági tag által is aláírt határozatban erősítette meg e megbízatást. A számvevőség december 7-én a „berendelés folytán eddig is tényleges szolgálatban állott” Elesánszky Kázmér havi illetményét 250 P-ben állapította meg. S ez megerősíti Púja Frigyes emlékezését, mely szerint az el nem menekült Elesánszky Kázmér Szilágyi Stand Páltól „az utolsó hónapban” — föltehetően szeptember 20-a táján - átvette a járás vezetését. Púja ír arról is, hogy Elesánszky Kázmér már 1918/19- ben főszolgabíró volt Battonyán; ellentétben állt Purgly Emillel, s a háború alatt németellenes magatartást tanúsított. Háza és birtoka a községben volt, és hajlott korában a menekülésnek nem látta értelmét. A községi és járási közigazgatás kézben tartása mellett a bizonyos Bozsedár kapitány vezette, módos paraszfiúkból álló helyi rendőrségre is befolyása volt. Hogy mennyire jogos 1945. március végéig Battonyán „Elezsánszky [!] — Bozsedár-féle kiskirályságról” beszélni, további kutatást igényel.25 Az ötös bizottság és az alispán október 20-án fölfüggesztette a nagylaki (csanádpalotai) szolgabírói kirendeltséget, s az alá tartozó nyolc községet a központi járáshoz kapcsolta.26 Kinevezési jogkörük azonban nemcsak a megyei és községi önkormányzati szervekre korlátozódott. November 8-án pl. közjegyzőhelyettest neveztek ki. „Miután fontos köz- és magánérdek fűződik althoz — írta az alispán —, hogy hites hely működjék, annyival is inkább, mert az orosz katonai parancsnokság súlyt helyez arra, hogy az összes állami szervek és közhivatalok zavartalanul folytassák működésüket, és ily értelemben több rendelkezést is kiadott. A helyzet kényszerítő hatása alatt voltam kénytelen ezt a nagyfontosságú intézményt újra életrehívni.”27 A front átvonulásával járó rendkívüli körülmények megbénították a mezőgazdasági munkákat is. Félbemaradt a betakarítás, parlagon maradtak a földek. A makói polgári városparancsnok már októberben intézkedett „a kishaszonbérletek egyéves meghosszabításáról”, ezt azonban a parancsnokság kifejezett kérelme ellenére az ötös 23 CSML Csadád vm. alisp. ir. 7505/1946 (16 335/1944., 16 366/1944.) - Szőregen 1944 októberében a határon túli partizánok néhány helybélivel agyonverték és a szerbiskola udvarán elfóldelték Móra Lajos kertészt és Bartos Fülöp szíjgyártót. Az előbbinek a házában volt a nyilasház, az utóbbinak fia német katona lett. 1955 októberében exhumálták őket. Az ügyészség elejtette a vádat Deszpotov Jásó szőregi gazda („Jásó kapitány”) ellen. (Péter László közlése.) 24 CSML Csanád vm. alisp. ir. 16 534/1944. 25 PÚJA FRIGYES, 47-50., 114-132. 26 CSML Csanád vm. alisp. ir. 16 334/1944. 27 CSML Csanád vm. alisp. ir. 16 441/1944. 122
