Tanulmányok Csongrád megye történetéből 21. (Szeged, 1994)
Ruszoly József: Nemzeti bizottságok és önkormányzatok Csanád–Arad–Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék intézménytörténetéhez (1944. szeptember–1945. május)
[CSML (Mt)], másik részepedig a Békés Megyei Levéltárba (BML) került át. Magam még a „torony alatt”: a SZAL-ban kutattam meg az egész anyagot.3 * 5 Dolgozatomat, melyet 1990-ben, Oltvai Ferenc 80. születésnapján tartott szabad előadásomhoz is fölhasználtam, ebben az átdolgozott alakban is neki ajánlom: neki, a kelet-csanádi telepesfalvak és mezővárosok ismerőjének, kutatójának. I 1. 1944. szeptember 8-án érkezett Makóra, Csanád vármegye székhelyére a debreceni 6. honvédkerület parancsnokának körparancsa, melyben elrendelte a város és a megye kiürítésének előkészítését.6 E rendelkezéssel némileg ellenkezett a közép-tiszai hadműveleti kormánybiztos szeptember 16-án Békéscsabán kelt, valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjéhez címzett fölhívása. A legszigorúbb büntetést helyezte kilátásba azok ellen, akik a front érkezése előtt beszüntetik igazgatási tevékenységüket, s ezzel destruálják a lakosságot.7 A vármegyei számvevőség is mentette, ami menthető, 1944. szeptember 10-e körül a megye különféle alapjaiból kb. 400 000 pengőt utalt át posta-takarékpénztári úton Tolna vármegye alispáni hivatalához. így a fölszabadulás a makói megyeházán lényegében üres kasszát talált. E pénz sorsa igen érdekes. Bizonyos fényt vet az elmenekült alispánok tevékenységére is. 1944 decemberében ugyanis Tolna megye alispánja átírt Csanád megye Budapesten tartózkodó ugyancsak volt alispánjához, akihez ezt a hatalmas összeget átutalta.8 9 Az anyagi eszközök átmentése más szervekben is megkezdődött. így pl. a megyebeli Államépítészeti Hivatal vezetői és mérnökei szeptember 23-án még az úthengereket is magukkal vitték a Dunántúlra. A front rohamosan közeledett. Szeptember 25-én Ferenczy Béla alispán vezetésével elmenekült a megye tisztviselőgárdája. Magukkal vittek minden mozgatható tárgyat, fontos iratokat stb. Ezért hiányzik az alispáni iratok közül kb. 30, éppen a kritikus napokra vonatkozó. A szovjet csapatok szeptember 23-án lépték át a megye s egyben hazánk trianoni határait. A megye székhelye, Makó, szeptember 26-án éjjel már elesett. Ekkor 12 napos harc kezdődött a városért, a megye fő stratégiai pontjáért. Sorsa végleg csak október 6-án, az első nagy szovjet offenzívával dőlt el. A Vörös Hadsereg parancsnoksága által október elején kiadott Magyarok! kezdetű fölhívás a legfontosabb tennivalók között a következő deklarációt tartalmazta: „A helyi hatóságok és a helyi önkormányzat összes szervei, melyek a Vörös Hadsereg 3 RUSZOLY JÓZSEF: A helyi igazgatás szervezetének forradalmi átalakulása a Viharsarok délkeleti részében (1944—1945). Szeged. 1961. (Díjazott pályamű a József Attila Tudományegyetem Állam- és Jog- tudományi Karának irattárában.) E tanulmányom megírása óta a megye 1944/45. évi történetére vonatkozóan sok más forrás mellett két jelentős dokumentum került, nyilvánosságra: az 1944. szeptember 29-én fölvett ún. liszaföldvári jegyzőkönyv, amelyet TAMASI MIHÁLY részlegesen már közreadott a Makó az első felszabadult magyar város c. kötetében (1974), valamint Páll Endre alispánnak 1945. április 9-ei jelentése a közigazgatási bizottságnak az 1944 szeptembere óta történtekről. Ez utóbbit e tanulmány kiegészítő kutatásai során magam tártam töl. Mindkét dokumentumot tanulmányom függelékekéül közlöm. A bennük érintett. írásomat kiegészítő eseményrészleteket tanulmányomba külön nem építem be. 6 CSML Csanád vm. főisp. ir. 44/1944. 7 CSML Csanád vm. alisp. ir. 16 161/1944. * CSML Csanád vm. alisp. ir. 1777/1945. — Az alispán 1944. szeptember 22-én a Makói Takarékpénztárban, az Arad-Csanád Gazdasági Takarékpénztárban, a Makói Gazdasági Hitel- szövetkezetben és a Makói Népbankban lévő vármegyei betétből egyenként 50000, összesen tehat 200000 pengő betétet mondott föl, egyszersmind utasította a makói m.kir. adóhivatalt, hogy ezt az összeget a vármegye belvízkár támogatási alapjának naplójában a kötvény rovatán kiadásként vezesse át. Ezt az elmenekített pénzösszeget,így belvízkárként számoltak el. CSML Csanád vm. alisp. ir. 16 204/1944. 9 MADAY PÁL: Békés megye városainak és községeinek története. Békéscsaba, 1,960. passim. — L. különösen: Makó az első felszabadult magyar város 1—2. (1969,1974); HALMÁGYI PÁL (1987,1989). 119
