Tanulmányok Csongrád megye történetéből 21. (Szeged, 1994)

Ruszoly József: Nemzeti bizottságok és önkormányzatok Csanád–Arad–Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék intézménytörténetéhez (1944. szeptember–1945. május)

bevonulásáig működtek, helyükön maradnak 10 Ez az alapelv jellemezte

mindvégig a szovjet katonai hatóságok viszonyát a magyar közigazgatáshoz. A szovjet csapatok bevonulása előtt nem csak a megyei, hanem a községi közigazgatás is fölborult. Még ha a községi önkormányzati vezetők, a laikus elöljárók helyükön maradtak is, az adminisztráció teljesen megszűnt. A községek egységes irányítás híján elzárkóztak egymástól, néhány helyen önálló „köztársaságok” kikiáltására készültek.

2. A megye központjában már szeptember 27-én megkezdődött a közigazgatás helyreállítása. Még a város határában dörögtek az ágyúk, a kommunisták már a szervezőmunka megkezdéséről tanácskoztak a szovjet katonai parancsnok által megbízott polgári városparancsnok, a baloldali érzelmű nyugalmazott városi főügyész Könyves-Kolonics József vezetésével.11 Makó igazgatásának az egész megyére nézve döntő jelentősége volt. A megyeszékhelyről indult ki minden új kezdeményezés; a városi szervek hatásköre és illetékessége 1944 októberében az egész megyére Idterjedt. Erre utalt a városparancsnok is, amikor október 14-ei jelentésében a következőket írta: „A katonai parancsnokság utasította a [polgári] városparancsnokot, hogy az egész vármegyére vonatkozóan is állítsa helyre a vármegyei közigazgatást és magát a bíróságot is [...] Ennek a parancsnak a végrehajtását annál is szívesebben tettük meg, mivel a mi elgondolásunk is az, hogy máskülönben az életet megindítani, mint az összes közületek felállításával, el sem képzelhető.”12

A Polgári Városparancsnokság a parancsnokon kívül még négy tagból állott; köztük három kommunista, egy szociáldemokrata. A városparancsnokság mellett működött még egy 11 tagú, kommunistákból álló tanácsadó bizottság is.1* Minden működő intézmény, hivatal mellé a parancsnokság és a tanácsadó bizottság tagjai sorából politikai megbízottakat küldött ki.14 A megyei közigazgatás megindítására a polgári városparancsnok október 13-án öt 19-es kommunistákat — Szabó Jánost, Kiss Imrét, Farkas Imrénét, Burunkai Sándort és Szabó Józsefet — bízott meg. Ők mint a Vármegyei Ötös Bizottság tagjai az alispánnal együtt a közigazgatás végleges rendezéséig irányították és vezették az egész igazgatást.15 Néhány forrás szerint az új, megbízott alispán, dr. Páll Endre vármegyei árvaszéki helyettes elnök, a városparancsnok megbízásából már korábban elfoglalta posztját. Erre utal az a későbbi jelentés, mely szerint az alispán a Államépítészeti Hivatal tevékenységét már október 8-án megindította.16 Az ötös bizottság nagy szerepet játszott az igazgatás vezetésében és szervezésében. A megye minden szerve engedelmeskedett az alispán révén kiadott

10 Felszabadulás. 1944. szeptember 26. — 1945. április 4. Dokuipcntuujok hazánk felszabadulásának és a magyar népi demokrácia születésének történetéből. Szerk. DÉR LÁSZLÓ, MAYER MÁRIA. SZABÓ ÉVA. Bp., 1955. 5.

11 Könyves-Kolonics József 1879. április 29-én született; 1911-ben ügyvéd Nagylakon, 1912-től a vármegyei törvényhatósági bizottság választott tagja; 1913-ban az Országos Köztársasági Párt alapító tagja, a Horthy-korszakban az októbrista színezetű Kossuth-párt egyik vezetője, 1929-tól megint megyei közgyűlési tag, 1944 áprilisáig Makón városi főügyész; Erdei Ferenc politikai tanítómestere. 1944. szeptember 27- én a szovjet városparancsnoktól nyert, a polgármesteri hatáskört is magában foglaló polgári városparancsnoki teendőiről már november 20-án, a városi képviselő-testületet pótló ideiglenes bizottság megalakulásakor le akart mondani, ám a szovjet parancsnok unszolására mégis maradt, s ezután elsősorban a város,és a megye közötti összeköttetést tartotta, valamint részt vett a községi közigazgatás helyreállításában^ L. TÓTH FERENC (1,984); Kpnyve^-Kolonics József: Önéletrajzi adalékok (1953). = VARGA DEZSŐ (1979) 13—35. Vö. PÉTER LÁSZLÓ: Espersit János (1879—1931). Ismereteién adatok Juhász Gyula és József Attila életéhez, költészetéhez. Bp., 1955.

12 Felszabadulás, 9.

13 POLÁNYI DjÁRE: Adatok Makó felszabadulásának történetéhez. Szeged, 1958. /A Szegedi Pedagógiai Főiskola Évkönyve/ 184. — KOROM MIHÁLY (1981) 42-53., KOROM MIHÁLY (1984) 26—27.

14 CSML Csanád vm. alisp. ir. 128/1945.

15 Felszabadulás, 9. - KÓROM MIHÁLY (1981) 58—59.. KOROM MIHÁLY (1984) 31.

16 CSML Csanád vm. alisp. ir. 128/1945. — L. még Páll Éndre alispán 1945. április 9-ei jelentését a Függelékben.

120