Tanulmányok Csongrád megye történetéből 21. (Szeged, 1994)

Balázs György: Szentes önkormányzata közigazgatása a II. világháború éviben (1939–1944)

Elvárom Magyarország józan lakosságától, hogy általános közérdekből, valamint minden egyes polgár jól felfogott egyéni érdekéből teljes erővel arra fog törekedni, hogy a hatóságok hazafias munkáját megkönnyítse.”7 A kiadott szózat arról tanúskodik, hogy a háború kezdetekor a kormány azonnal szükségesnek tartotta, az eddigieknél szigorúbb intézkedések bevezetését, melyet az adott körülmények diktáltak.

Az 1939. áprilisában alkotott új honvédelmi törvény alapján a megye alispánja

1939. szeptember 13-án kelt átiratában felhívta a polgármester figyelmét, hogy a „honvédelemről szóló 1939: II. te. 129. §-a értelmében a háború, vagy közvetlenül fenyegető háborús veszély idején igénybevett honvédelmi szolgáltatásokért járó térítés, illetőleg a honvédelmi szolgáltatás igénybevételével kapcsolatban okozott károk megtérítése iránt támasztott igényeket községenként (városonként) alakított bizottságok veszik vizsgálat alá. ”

A megyei városok bizottságai a törvény előírásainak megfelelően a megyénél az e célra létrehozott bizttság alá tartoztak.

A rendelkezés 129. §-a az összetételére vonatkozóan akként intézkedett, hogy a bizottságba az illetékes katonai hatóság és a községek (városok) képviselőtestülete két- két tagot küld, a vármegyéknél alakuló felülvizsgáló bizottságokba pedig a törvényhatósági bizottság delegál tagjai sorából. Tagjait évenként kellett megválasztani. Szentes képviselőtestülete az október 20-i közgyűlésén dr. Bartha Antal és dr. Mátéffy György tagokat küldte a bizottságba.8

1942. október 1-től dr. Barthát még megválasztották, ellenben dr. Mátéffy helyett Bálint János városi képviselő került a bizottságba, mind ketten egy évre.9 1943. október 1-től Bálint Jánost ismételten beválasztották, dr. Bartha Antal helyébe viszont — mindkettőjük most is egy évre — Für Géza lépett.10 További változásokról a források nem tájékoztatnak bennünket.

Igaz Magyarország 1939-ben még nem volt hadiállapotban, de a háborús előkészületek természetesen a közigazgatásra is kihatottak. Ennek tudható be, hogy a városnál a honvédelmi feladatok ellátására a közgyűlés a polgármester előterjesztésére, a katonai nyilvántartói állás helyett II. osztályú aljegyzői állást szervezett, a főjegyző irányítása alá rendelve. A beosztást a X. fizetési osztályba sorolták, s a betöltő tisztviselő csak akkor léphetett elő a IX. fizetési osztályba, ha az előírt szakvizsgát letette.1 11 Az átszervezés az új honvédelmi törvénnyel állhatott összefüggésben. Hogy létrehozásának milyen jelentőséget tulajdonítottak azt mutatja, irányítását egyenesen a polgármesterhelyettes alá rendelték.

A II. osztályú aljegyzői állás normál státuszba vételét a közgyűlés majd csak az

1940. február 23-i ülésén fogadta el, a belügyminiszter 41.903/1939. IV. sz. rendelete alapján, a korábban megállapított fizetési besorolással, és ennek megfelelő lakbérpótlékkal. Munkakörét kimondottan a honvédelmi feladatok ellátása tette ki, mint: a katonai nyilvántartás vezetése, az OM (országos mozgósítás) és minden más katonai ügyek intézése. Az állás véglegesítése a belügyminiszter 34.120/1940. IV. sz. rendeletével történt meg.12

Hazánkban az antiszemitizmus megnyilvánulása volt a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló 1939. IV. te., mely megnyitotta az utat a „kéteselemek” és „sóvár harácsolók” előtt most már a gazdasági pozíciók elfoglalására, s egyben az állampolgári jogegyenlőség félretételére.13 A parlament által

1 CSML (SZF) Csongrád város polgármesterének iratai 4702/1939. sz.

8 CSML (SZF) Szentes v. Közgy. ikv. 1939. szeptember 13. 210/kgy.sz.

9 CSML (SZF) Szentes v. Közgy. ikv. 1942. október 23. 200/kgy.sz.

10 CSML (SZF) Szentes v. Közgy. ikv. 1943. szeptember 24. 172/kgy.sz.

11 CSML (SZF) Szentes v. Közgy. ikv. 1939. október 20. 207/kgy.sz.

12 CSML (SZF) Szentes v. Közgy. ikv. 1940. február 23., 31., 147/kgy.sz.

13 CSIZMADIA ANDOR: Lm. 476.

104