Tóth Attila: Szeged szobrai és muráliái - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 20. (Szeged, 1993)
Szeged szobrai. Bevezetés
SZEGED SZOBRAI A KEZDETEKTŐL AZ 1879-1 ÁRVÍZIG Szeged köztéri művei nem szakíthatok ki a hely történelméből, a városformáló erők hálózatából. Túlnyomó hányaduk mindössze az utolsó száz évben készült. Az egyházművészeti emlékek közül a legkorábbiak a 12. századból valók, míg az első világi témájú szobor, Dugonics Andrásé, 1876-ból. Kényszerű korszakhatárt jelöl a várost elpusztító 1879. évi árvíz, hiszen csak kevés épületet hagyott épen. Az árvíz utáni újjáépítés viszont jól érzékelhető föllendülést hozott a köztéri szobrászatba, az épületdíszítő művészetbe. így korántsem meglepő, hogy 1879 előtt- ről mindössze 80 alkotás maradt fönn. Az első világháború kitöréséig 86 művel gyarapodott a város, köztük mindmáig a legjelentősebbekkel. 1914-től a második világháború végéig 383 alkotással, 1945-től napjainkig pedig több, mint háromszázzal. Összesen tehát nyolcszázötven körül van a teljes köztéri műtárgyegyüttes. Sorsuk, történetük alakulása, keletkezésük rendje igazodik a korszakhatárokhoz A kiegyezésig mai értelemben vett köztéri szobrászatról nem beszélhetünk. Az utcákra, terekre kerülő szobrok, emlékművek szakrális rendelteté- sűek voltak. Kegyszobrokban, fogadalmi keresztek ben, Szentháromságemlékekben Szeged sem volt szűkében. A török idők előtt épült templomaink gazdagon voltak díszítve. A tápai freskótöredékek, a kőbárány és a vár bontásakor előkerült díszítmények, szobortöredékek megengedik ezt a föltételezést. Az egyházművészet máig épen fönnmaradt legkiemelkedőbb emlékei a barokk korból származnak. Az alsóvárosi templom oltárai, a felsővárosi templom korabeli oltárai, a gyevi temetőbe áttelepített Mária-szobor, a Munkácsy utcai feszület, a Vadkerti téri szoboremlék s néhány Nepomuki Szent János szobor tartozik a Víz előtti időszak legkiemelkedőbb köztéri emlékművei közé. Sajnos több Szentháromságemlék, szobor, emlékkereszt elpusztult. A világi szerepű emlékműállítás Dugonics András szobrának fölállításával kezdődik. Létesítése egybeesik a nemzeti öntudatépítés akkoriban kibontakozó mozgalmával, mely a honfiúi tiszteletet a város legjobban becsült, jeles polgárainak emlékműveiben fejezte ki. így kapott szobrot Debrecenben Csokonai Vitéz Mihály, Pécsett Szepessy Ignác, Budapesten Katona József, Berzsenyi Dániel, Eötvös József és Széchenyi István. 9
