Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)

T

TURY TÜRR zetének gyermekorvosa és Siketnéma Intézeti orvos. 220. Tury Soma (Temesvár ?, 1820. ?—-?) közép­iskolái elvégzése után a pesti tudományegyetem jogi karán tanult tovább és az abszolutórium megszerzése után ügyvédi vizsgát tett. Temes­váron telepedett meg és kezdett ügyvédi gya­korlatot. Költői lelkületű, kedves emberként írták le. Egy költeménye miatt őrizetbe vették és Josephstadtba internálták. Onnan 1860. okt. 30-án a szegedi Kempelen Győzővel és más társaival egyetemben jönnek vissza és az állo­máson ünnepélyesen fogadják. A fogadóbe­szédre ő válaszol, majd továbbutazik Temes­várra. Talán azonos azzal, aki az 1843—44-es országgyűlésen jurátus, Vukovich Sebő ma­gántitkára. 103. Türr Aladár (Titel, 1882. nov. 1.—Szeged, ?) atyja Antal, anyja Karakasevics Julianna volt. Atyja pénzügyi számtanácsos. Kolozs­váron járt egyetemet, látogatta a jogi kart és 1908. márc. 28-án ott szerzett jogidoktori ok­levelet. 1909-ben önkéntes a 46. gyalogezred­ben kadét. Budapesten 1910. jún. 18-án tett ügyvédi vizsgát és Zomborba kezdte meg ügy­védi működését, ahol 1920-ig gyakorolt, ami- koris kiutasították optált Magyarország javára és átjött. Átmenetileg talán Jánoshalmán volt megyei tisztviselő. 1920. jún. 1-től kezdődően pedig a Szegedi Ügyvédi Kamarában kérte föl­vételét az ügyvédi lajstromba. Szeged szék­hellyel. Kis ideig Aigner Károly irodájába mű­ködött, majd pedig önálló ügyvédként dolgo­zott. 1927-ben a Szegedi Ügyvédi Kamarának választmányi tagja volt. Majd átmenetileg Bács-Bodrog megyei ügyész. 1944. júl 28-tól 6 hónapon át beteg volt és nem gyakorolhatta hivatását. Szegeden Tisza Lajos krt. 46. sz. alatt lakott. 1945. okt. 10-én munkaképtelen­ség okából törlését kérte az ügyvédi lajstrom­ból. Felesége Koczor Ida volt, akivel Szegeden 1910. okt. 22-én kötött házasságot, amely gyermektelen maradt. Különváltak. 220, 226, 233,265, 270, 272, 272, az ez utáni tábla és 283. Türr István (Baja, 1824. aug. 10.—Budapest, 1908. máj. 3.) atyja Jakab városi polgár volt, anyja Udvari Terézia. Iskoláit Baján járta, majd pedig katonai pá­lyára lépett. 1848-ban az 52. cs. kir. Gyalogezredben hadnagy. 1848-ban Radeczky seregében Olaszországban tartózkodik. 1849. jan. 19-én Piemontba szökik és átve­szi egy magyar légió parancsnokságát. Badenben a for­radalmi hadsereg ezredese. Svájcba menekül, itt értesül Világosról és Londonba megy. Majd a krími háborúban vett részt az angol—török hadseregben. 1855-ben Buka­restben felismerik, elfogják, hazaszállítják és had­bíróság elé állítják, ahol halálra ítélik. Viktória angol királynő közbenjárására azonban kegyelemben része­sül. 1856-ban Törökországban a cserkeszháborúban is részt vett. 1859-ben Olaszországban Garibaldi hadse­géde. Palermo elfoglalásában résztvesz. Nemzetőrségi főfelügyelő, majd tábornok. Résztvett Nápoly bevételénél, altábornagyként. Victor Emmanuelnek szárnysegéde volt. 1870—88-ig vállalkozó Magyarországon és Görög­országban. A VII. Nemzetközi Béke Kongresszus elnöke. Budapesten számos kitüntetés részese. 1882 júniusában Párizsban van és beszédet tart Garibaldi halála alkalmá­ból. Felesége Bonaparte Wyse Adelhaid hercegnő, akivel Mantuában, 1861. szept. 10-én kötött házasságot. Fele­sége III. Napóleon unokahúga volt. Házasságából egy fiú- és Stephánia leánygyermeke származtak. A szegedi Délmagyarországi Földhitelintézet egyik alapítója volt. 93. 286

Next

/
Oldalképek
Tartalom