Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
U
u Ujj József Gejza (Szeged, 1855. dec. 21.— Szeged, 1952. márc.) atyja József kereskedő, anyja Szokoly Rozália. Iskoláit Szegeden és Temesvárott végezte. Érettségi után a budapesti egyetem jogi karára kérte fölvételét, ahol 1878. jan. 18-án tette első jogtudományi szigorlatát. Ezt követően joggyakorlatra ment és 1881. dec. 19-én tett ügyvédi vizsgát Budapesten. 1888-ban szerzett jogi doktorátust a budapesti egyetemen. Joggyakorlatát a Szegedi kir. törvényszéken kezdte 1877-ben, ahol joggyakornokként működött 1879-ig. Átmenetileg Budapesten is működött. 1880 májusától Szegeden ügyvédjelölt. 1882. jan. 3-án kérte a Szegedi Ügyvédi Kamaránál ügyvédkénti bejegyzését Szeged székhellyel. 1886—1896-ig a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és ügyésze, valamint választmányi tagja. 1893—1913-ig a Szegedi Ügyvédi Kamara választmányi tagja. Sportember, a Szegedi Vívó Egylet alapító tagja. A Szegedi Kisdedóvó és Jótékony Nőegylet titkára 1884—1887-ig. 1900-tól Szeged város Köztörvényhatósági bizottságának tagja. 1896-tól a Szegedi Csónakázó Egylet és a szegedi Korcsolyázó Egyletnek is elnöke. 1903-tól buzgólkodik a szegedi hangversenyrendezés körül, 1906—1907-ig a Városi Színügyi Bizottság tagja. 1908-ban Szegeden Széchenyi tér 16. sz. alatt lakik és városi tb. főjegyző. 1913-ban a Szegedi Ügyvédi Kamara elnökhelyettese, az Országos Ügyvédi Tanács tagja. 1923-ban magyar kir. kormányfőtanácsos. 1924-ben a Szegedi-Belvárosi Kaszinó Széchenyi-serleg lakomáinak rendezéséhez tízezer koronával járul hozzá. 1931-ben tartotta 50. éves ügyvédi jubileumát. 1947-ben munka- képtelenség címén törlését kéri az Ügyvédi lajstromból. Nős volt. 181 , 232, 268, 272, 283. Ujj Sándor (Szeged, 1853. szept. 27.—Szeged, 1929. aug. 6.) atyja József kereskedő, anyja Szokoly Rozália. Iskoláit Szegeden végezte és ezek befejezése után, 1879-ben magyar kir. kataszteri tiszt Szegeden. 1879-ben résztvett az árvízvédelemben, valamint a mentési munkálatokban. Ekkor a Szeged-Belvárosi Kaszinónak, a Szegedi Csónakázó Egyletnek és a Szegedi Torna Egyletnek tagja. Halálakor nyugd. magyar kir. pénzügyi főtanácsos. Kétszer nősült. Első feleségével, Beck Lujzával 1879. nov. 11-én Szegeden kötött házasságot. Második felesége Guthi Paula volt. 159. Üjházy Ede (Debrecen, 1844. jan. 28.—Budapest, 1915. nov. 14.) atyja orvos volt. Előkelő családból származott* szülei őt is orvosnak szánták. Iskoláit feltehetően Debrecenben végezte. 1864-ben színészként találjuk Szigethy Imre társaságában, kardalosként. Majd Kolozsvárott szerepel Fehér Antal társulatában. 1867-ben Kassán lép fel Latabár Endre alatt. 1870-ben a Pesti Nemzeti Színház tagja. Próbafellépése 1869. aug. 13-a. 1888. okt. 27-én opearházi játékmester. 1879-ben Szegeden többször szerepelt, valamint Szatymazon is. 1903-ban a Nemzeti Színház örökös tagja és szakíró. A Színiakadémia tanára volt 25 éven át. 1913 szeptemberében nyugdíjazzák. Nagysikerű művész. Munkássága korszakot jelző. Az „Újházi tyúkleves” róla van elnevezve. Sírköve a Kerepesi temetőben áll. Kétszer nősült. Első feleségével 1891. júl. 17-én kötött házasságot, ki Székely Kornélia volt, 1894-ben elvált és ekkor másodszor köt házasságot Cs. Horváth Irén Margittal. 236, 236. Újhegyi József (Baja, 1830.—?) atyja Neu- berth. Iskoláinak elvégzése után ipari pályára ment és Szegeden megtelepedve, lakatosmesterként működött. 1861-ben már Szegeden volt és itt kérte a Neuberth (Neuberg) családi névnek az Újhegyire való változtatását. Jónevű mester lehetett, mert a tekintélyes Mayer Fer- dinánd szinte minden gyermekének ő volt a keresztapja és így Mayer Ferdinánd keresztkomája volt. Szegeden 1849. szept. 24-én kötött házasságot Vorkovszky Klárával, akitől Berta, Károly József, Gyula, Amberta Franciska és Mihály gyermekei származtak. 116. Üjvárossy Miklós (?—?) atyja Gábor, anyja Köblös Berta volt, ki Szegeden halt meg 1923- ban. Érettségi után egyetemre ment, jogot hallgatott és jogi doktori oklevelet szerzett. 1923-ban Szegeden rendőrfogalmazó. Ekkor Kálvin tér 2. sz. alatt lakott. 1927-ben a Szegedi Magyar kir. Államrendőrség fogalmazója. 1929- ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1930- ban Kálvin tér 2. sz. alatti lakos és 1936- ban Kátay Lajos rendőrtiszt násznagya. 1941287
