Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
S
SZABADFI SZABÓ Iáira ítélték. Házasságot kötött 1827 körül Tarnopolban Bilinszky Domicellával, mely házasságából Sarolta, Anna és Albert származtak. 207. Szabadfi Ede (Émilianus) (Siklós, 1805. szept. 6.—Szeged, 1879. febr. 28.) atyja Freyler Antal, anyja Kirschinger Anna. Iskoláit talán szülőhelyén végezte és esetleg valamilyen tanítóképző tanfolyamot is hallgatott. 1832-ben már Szegeden élt, mert 1834-ben a Rókusi elemi iskola helyettes tanítója. 1835—183°-ig az elhalt Hódi Ferenc helyére az egyházi hatóság nevezi ki tanítónak. Hódi Ferenc felesége, Baude Zsuzsanna volt, Az 1848-as megmozdulásokon tevékenyen résztvett. Ekkor már Szeged város választott polgára, és városi képviselő. Egyik kezdeményezője volt a Szegedi Temetkezési Egyesület létrehozásának. 1844-ben zsidóiskolai tanító is volt. 1845- ben vállalta az önkéntes adózást. 1861-ben családi nevét Freyler-ről Szabadfi-ra változtatta. 1859-ben tanfolyamot hirdet idegennyelvű hivatalnokoknak a magyar nyelv elsajátítására. Temetésére az árvíz idején került sor, de a vízkimosta koporsóját és ama iskola elé sodorta, melyben tanított. 1832. márc. 6-án kötött házasságot Bauda Katalinnal, amely házasságból Teréz leánya származott. Felesége, leánya és két fogadott leánya az árvízben elpusztult. Tagja volt a Belvárosi Kaszinónak. 26, 116. Szabados János (Sikula, 1839. szept. 29.— Szeged, 1891. okt. 27.) atyja korán elhalt, gazdatiszt volt. Iskoláit Aradon végezte, majd a gimnázium VII. osztályától papi szemináriumot látogatott, mert anyja papnak szánta. Temesvárra került. Később azonban kilépett és az érettségi vizsga Aradon való megszerzése után a pesti egyetemen jogot tanult és abszolutóriumot szerzett. Közben költeményeket írt, újságírásra adta magát és az „Új Nemzedék” indítása is az ő nevéhez fűződik. Szerkesztési munkálatai miatt 1862-ben haditörvényszéki eljárást indítottak ellene, de megszüntették. 1863-ban a „Szegedi Híradó” szerkesztője lett. 1870 októberében súlyosan, életveszélyesen megbetegedett. Könyvajándékot juttatott a szegedi Somogyi Könyvtárnak. Tevékenykedett a Dugonics András részére állítandó szobor ügyében. Résztvett a Szeged-Belvárosi Kaszinó új épületének felavatási ünnepségén, valamint jelen van a színházi megnyitón. Árvízvédelmi tevékenységéért 1879-ben a Ferenc József Rend lovagja lesz, kir. tanácsos. 1872-ben városi tanácsnokká választják Szegeden. 1883-ban a rekonstrukciós tevékenységéért királyi elismerést kap. 1884-ben polgár- mester helyettes. 1885-ben a francia akadémia tisztje. 1877-ben a Petőfi Társaság választja tagjává. Tagja a Szeged-Belvárosi Kaszinónak, író, költő, műfordító. A Szabadelvű Körnek tagja volt. 1865. aug. 29-én kötött házasságot Bérczy Paulával Szegeden. Leánykérője Oszt- róvszky József volt. 1897-ben síremlékét avatták fel. 117, 117, 145, 152, 154, 183, 185, 198, 200, 200, 200, 200, 294. Szabados Jánosné 1. Bérczy Paula 121, 200, 255/209. Szabó Antal (Szeged, 1833.—Szeged, 1901. jan. 14.) atyja Antal fazekasmester Magyar- szentmártonban. Anyja Ördögh Katalin. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál látogatta 1842—1850-ig. Utána papi pályára ment és nyilván szemináriumban tanult tovább. Később Magyarszentmártonon róm. kát. lelkész lett. Mint nyugalmazott plébános Szegeden élt. Czímer nem tudta személyét azonosítani, feltételezzük, hogy róla volt szó és ezért közöljük az ő adatait. A Szeged- Belvárosi Kaszinónak tagja volt. 91. Szabó Etelka (Szeged, 1875.—?) atyja Ig- nácz városi tisztviselő, anyja Fráter Etelka. Iskoláit Szegeden végezte és kb. 1896-ban itt kötött házasságot Kószó Istvánnal (1861— 1932.) Férje ügyvéd lett, majd államtitkár. Házasságából György, Etelka és Klára Margit Lujza gyermekei származtak. 174. Szabó Farkas (Szeged, 1815.—Tiszaluc, 1869. jan.) atyja talán Schneider Wolfgang és ez esetben anyja Vőber Johanna volt. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál 1823—1831-ig, majd beállt katonának és kadét lett. Az 52. hadfogadó parancsnokságnál szerepelt 1848. máj. 1-én mint főhadnagy. Előbb cs. kir. katonatiszt volt. 1848-ban mint honvéd, a 12. zászlóalj őrnagya. 1848. júl. 20-án honvédszázados. A dévai fegyverletétel után 1849-ben haditörvényszéki eljárás indul ellene, elítélik Szebenben 12 évi várfogságra. 1852-ben kegyelemmel szabadul kuf- steini raboskodásából rendőri felügyelet alá helyezik Szegeden. Később 1867—68-ig sóhivatali pénztárnok volt és Zemplén megyében az ottani Honvéd Egylet tagja. 14. Szabó Gyula Ferenc (?, —1876.—1932. ?) iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál 1884—1891-ig. Iskolái elvégzésével 1902. márc. 24-től 1913. okt. 8-ig a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamaránál helyezkedett el, mint másodtitkár majd 1919. dec. 31-ig titkár és Szeged Város tanácsa mellett köz- élelmezési bizottsági tag. A piaristáknál Tápay- Szabó László osztálytársa volt. 1926-ban a Felsővárosi Torna Klub elnöke. 1929-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Felesége Holub Erzsébet Alojzia Henrika volt, akitől Erzsébet Mária leánya származott. 282. Szabó Ignác. Iskoláit valószínűleg Szegeden végezte. 1848-ban résztvett a szabadságharcban és a világosi fegyverletétel után hadbíróság elé állították, várfogságra ítélték és Kufsteinba 256
