Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
S
SZABÓ SZAKÁLL börtönözték be. Innen kegyelemmel szabadult. Fennmaradt ott faragott fokosa, rajta a belevésett feliratával: „Ne bántsd a magyart!” Szegeden kötött házasságot 1875 körül Fráter Etelkával, akitől Etelka, Gyula, Jolánka Anna, Margit Róza és Julianna Erzsébet gyermekei származtak. Szegeden a Zárda utcában háza állott. 1906-ban városi kapitányi hivatali kiadó. Aligha azonos a Bóna által említettel. 174. Szabó Ignácné 1. Fráter Etelka. 174. Szabó Imre (Óbéba, 1821.—Szeged, 1890. jan. 13.)atyja Mihály jószágfel ügyelő, Provisor. Óbébán. Iskoláit valószínűleg Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál talán 1831— 39-ig. Majd a budapesti egyetemre ment, ahol jogot tanult és szigorlatai letétele után jog- gyakorlatra ment. Joggyakorlatának elvégzése után Budapesten ügyvédi vizsgát tett és 1846. szept. 14-én diplomáját Szegeden kihirdettette. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja volt. A Szeged Kisdedóvó és Jótékony Nőegylet alapító tagja. Működését Szegeden 1846-ban ügyvédként kezdte. 1848-ban városi aljegyző. 1860- ban városi tanácsnok és a Szeged Csongrádi Takarékpénztár választmányi tagja. 1859-től a Szeged Csongrádi Takarékpénztár pénztárnoka, 1879-ig volt a Szeged Csongrádi Takarékpénztárszolgálatában. Háza állt Szegeden, amely az árvíz után is megmaradt. Szegeden 1846. nov. 24-én kötött házasságot Schmidt Jozefával, akitől Ilona és Kálmán, valamint Sándor gyermekei származtak. Hatvankilenc évesen halt meg. 91, 100. Szabó Imre (Szeged, 1850. jan. 7.—?) atyja Imre ügyvéd, anyja Schmidt Jozefa. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál. Majd a budapesti egyetem jogi karán folytatta tanulmányait. Joggyakorlat után bizonyára ügyvédi vizsgát tett. 1876-ban közjegyző A Szeged-Belvárosi Kaszinó rendezvényein szerepel. Később a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1876. febr. 26-án köt házasságot Sze- szemszky Ilonával, mely házasságából Erzsébet Kornélia Antonia Ilona leánya származott. Talán azonos az 1911-beli kecskeméti közjegyzővel. 120, 124. Szabó Mihály (Szeged, 1825.—Suránka, 1903. márc. 26.) Szeged-alsóvárosi parasztcsaládból származott. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál járt 1835— 1843-ig. Eredetileg papnak készül és kegyesrendi szerzetbe lépett a Gimnázium VII. osztályában. Azonban Vácott 1848-ban elbocsátották a növendékeket és visszatérve szülőhelyére 1848-ban Szegeden nemzetőrlett. Hadsegéd. 1848. máj. 2-án Csongrád megyei törvény- széki táblabíró. 1849 áprilisában a „Szegedi Híradó”-nál szerkesztőtárs. 1849 májusában a Tisza-vidéki Újság szerkesztője, író. Szegedről Aradra követi a kormányt, menekül és ez alatt Szegeden él. Hadbírósági eljárást indítanak ellene és halálra ítélik. Emiatt bujdosik és Bécs, Buda, Nagyváradon bujkál. Nevelős- ködik. 1861-ben a „Szegedi Híradó” szerkesztője. 1882. máj. 22-től tanítóképző intézet igazgató, majd nyugalomba vonul, Nyitra megyébe távozik és ott hal meg. Szegeden 1861. aug. 15-én kötött házasságot Pfann Juliannával, amely házasságból Ilka Anna Hermina, Mária Franciska Emma és Béla Benedek gyermekei származtak. A Dugonics Társaság tagja. Nem kizárt, hogy családja nyitramegyei származású volt. 117, 117. Szabó Mihály (Óbéba, 1827. szept. 9.— Szeged, 1889. júl. 17.) atyja Mihály uradalmi főfelügyelő volt. Iskoláit legalább részben valószínűleg Szegeden végezte, majd mérnöki tanfolyamot látogatott. 1848—49-ben honvédnak áll be,a 13. honvédzászlóaljban őrmester, majd hadnagy 1849-ben a 39. honvédzászlóalj parancsnoka volt, főhadnagy, majd százados. Világos után kényszerbesorolás alá esik, majd elbocsájtják és telekkönyvi hivatalnok lesz. A Szeged-Belvárosi kaszinó ifjúsági körének első elnöke. 1868-ban Szeged város telekkönyvi igazgatója. 1876-ban kir. törvényszéki telekkönyvi igazgató. 1883-ban Koronás Arany Érdemkereszt tulajdonosa lesz. Kétszer kötött házasságot Szegeden. Első felesége Szabó Mária, akitől elözvegyülve Aigner Mária Annát vette nőül 1868. nov. 28-án. Házasságából Valéria Mária Katalin, Mária Terézia, Imre, Mária Rozália és Aladár gyermekei származtak. 139, 139, 264. Szabó Zsigmond (Csep, 1799—Dunaföldvár, 1882.) vagyontalan nemesi talán szántói előnevű családból származott. 1815-ben hadfi a 19. cs. kir. magyar gyalogezredben, amely Székesfehérváron székelt és a hessen Homburgi Fülöp hercegről volt nevezett. Ezen alakulatban századosig vitte fel 1848-ig. Közben a királyi magyar nemes testőrségnek is tagja volt. 1848. jún. 8-án a Szegeden megalakult veszprémi 6. honvéd zászlóalj parancsnoka és őrnagya lett. A zászlóalj zászlaját Kremin- ger Antal szentelte fel Szegeden. Október 14-én alezredes, a 3. honvéd gyalogezred dandárnoka, a bácskai hadtestnél. November 10-én Győr hadmegye parancsnoka. 1849. márc. 23-án ezredes és Komárom feladásáig az V. hadmegye parancsnoka. Komárom térparancsnoka. 1849. szept. 27-én a komáromi kapituláció feltételeinek egyik fogalmazója és aláírója. 1867—68-ban a Tolnai Honvéd Egylet tagja. 67. Szakáll József Zoltán (Szeged, 1884. márc. 4.—Szeged, 1946. ?) iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál, majd 1902-ben a budapesti vagy kolozsvári egyetemre ment, ahol 1912-ben politikai doktorátust szerzett. 257
