Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
K
KETTER KISS tában, ahol érdemkeresztet szerzett. 1873. május 1-étől főhadnagy Pozsonyban és a Hadapród Intézet tanára. 1875. nov. 1-től áthelyezik a 13. honvéd zászlóaljba, Zsombolyára. 1877-től 79-ig Wiennben hadiiskolát végez. 1879. nov. 24-én százados, 1887- ben zászlóalj parancsnok a debreceni 3. honvéd gyalogezredben, ahol 1889. május 1-én őrnagyi rangot ér el. További előmenetelét már tárgyaltuk. Háromszor nősült. Első alkalommal Braun Jolán lett a felesége, ki 1881. november 11-én elhalt és ezt kővetően másodszor is házasságra lépett Szegeden, 1885. április 20-án Kelemen Malvina Hermina Rozáliával, aki ugyancsak hamarosan elhalt 1889. márc. 22-én. Egy évre rá, 1890. augusztus 18-án kötötte harmadik házasságát Endrényi Máriával Szegeden. A harmadik felesége egy évvel az ő halála előtt halt el, 1935-ben. Első házasságából Gizella leánya született, a másodikból Lajos és Géza, harmadikból pedig Lucia, Irma és Imre gyermekei származtak. 219. Ketter Tibor lásd Kemenesi Tibor 172. Khudi József (Székesfehérvár, 1823.—) személyével először Szegeden mint gyógyszerész találkozunk, amikor itt házasságot köt Kriszt Teréziával 1850. nov. 3-án. Ettől kezdve Szegeden gyógyszerész, de utoljára 1856-ban fordul elő a neve és ekkor a Szeged Csongrádi Takarékpénztárnak választmányi tagja. Házasságából 1852-ben Terézia Clementina leánya származott. E családbeliek később nevüket egyszerű K-val Kudi-nal is, vagy Kh-val Khudi-nak írták. Az sem kizárt, hogy a később Szegeden élt és csak H-val nevét író Hudi családdal rokonságban állottak. A Szegedi-Belvárosi Kaszinónak tagja volt 1859- ben. 90. Kiefer Gottfried (?—?) 1859-ben találkozunk nevével Szegeden, amikor mint bádogos, a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagjainak sorába lép. 1870-ben Palánki lakos és március 20-án meghal felesége. 1872-ben szegedi cipészmesterként említik és e céhnek tagja. Nem bizonyos, hogy a két személy azonos. 1872-ben iparosként említik és a Szeged-Csongrádi Takarékpénztárnak választmányi tagja. Szeged Palánki lakos. A Sánc-parton, a mai Zrínyi utcában állott a háza. Felesége Lemle Eleonóra volt. 90, 173. Király András személyi adatai nem ismeretesek. 1929-ben tűnik fel Szegeden mint Magyar kir. Honv. Huszár őrnagy. 1942-ben ház- tulajdonos volt Szegeden a Somogyi telepen. Úgy emlékeznek reá, mint magas, barna, jó megjelenésű férfire, társasági emberre, nagy vadászra. 1929-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja volt. 277. Kirch Pál (Temesvár? 1825?). Minden valószínűség szerint Temesváron született 1825 körül. 1860-ban találkozunk a nevével, amikor az októberi diplomát megelőző zavargások idején őt is letartóztatták és Jozefstadtba szállították. Ugyanakkor, amikor a szegedieket is letartóztatták és odadeportálták 1860. szept. 28-án érkezett Jozefstadtba és a már ott tartózkodó foglyok jó kedélyűnek, készséges partnernek ismerték meg. Rövid ott tartózkodásának ideje alatt meglátogatta Festetics Béla gróf, akivel valamilyen szerződéses kapcsolatban állott és később pénzküldemény érkezett a részére Eszterházy Antal gróftól azzal’ hogy azt szükségleteire használja fel. Jozefstadti tartózkodásának ideje alatt megvásárolta egy onnan akkor tározó ezredes fogoly lakberendezését és ezzel a saját fogolyszobáját bebútorozta. Jozefstadtban az „Egyházi” magyar hangzású nevet vette föl, de nem találni nyomát annak, hogy ez hivatalos névváltoztatás eredménye lett volna. Mérnökként szerepelt. Nem kizárt, hogy azonos azzal a Kirch Pállal, aki 1873-tól 1888-ig távirdatiszt volt a posta szolgálatában Budapesten, kivéve az 1879-es esztendőt, amelyet Temesvárott töltött. Neje is postaszolgálatban állt és 1886-ban még budapesti lakos volt. Szabadulása után a szegediekkel együtt tért haza, Szegeden keresztül Temesvárra, amikor őt is ünnepélyesen fogadták. Egyéb adat róla egyenlőre nem áll rendelkezésre. 103. Kirchlechner István Imre (Békéscsaba, 1876. jan. 2.—Szeged, 1940. jan. 12.) atyja Imre, anyja Martin Jozefa. Iskoláit talán Békéscsabán végezte és azoknak befejezése után a hadsereg szolgálatába állott. 1909. nov. 1-től kezdve a 82-es császári kir. gyalogezredben szolgált. 1926-ban bejelenti Kirclechner János ezredes elhalálozását 1929-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja lesz. 1923. óta magyar kir. honvédezredes és ekkor Szegeden, Vidra u. 2. sz. alatt lakik. 1940-ben nyugdíjas gyalogsági ezredes és Kossuth L. utca 42. sz. alatti lakos. Szegeden 1923. dec. 4-én kötött házasságot Cserey Klementina Mária Rozáliával, amely házasságából Margit és János gyermekei származtak. 277. Kiss Albert (Kecskemét, 1874. nov. 2.— Lakitelek, 1937. júl. 1.) balázsfalvi. Atyja táblabíró volt. Nagykőrösön végezte a középiskola I—V. osztályait, míg a VI—VIII. osztályt Szabadkán. Ott is érettségizett 1892- ben. Jogot a budapesti tudományegyetemen tanult 1892-től 1896-ig. Berlinben, Münchenben, majd Heidelbergben és Gratzban ösztöndíjjal végezte, majd 1896-ban a budapesti tudományegyetem jogi karán szerzett jogi doktorátust és 1898-bana kecskeméti Jogakadémia tanára lett. 1899-ben leszolgálta egy éves ön- kéntesi évét. 9102-ben a kolozsvári Ferenc 146
