Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)

K

KISS KISS József Tudományegyetem magántanárrá habi­litálja. 1907-től a kassai jogakadémia tanára. 1914. aug. 30-tól a pozsonyi Erzsébet Tu­dományegyetem nyilvános rendes tanára. Nyilván itt éri a háború és optálva 1920- ban Magyarországra kerül. Pozsonyban ösz- szeesküvés miatt eljárás indul ellene, 1921. szept. 22-től a Szegedre helyezett Ferenc József Tudományegyetem tanára, tanszékve­zetője, dékánja, prodékánja, rektora, prorek- tora 1937-ig. 1935-ben Szegeden jelent meg a római magánjog recepciójáról szóló munkája. 1929- től a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1930- ban Szukováti tér 1. sz. alatti lakos. 1933-ban lakása Vitéz u. 2. sz. alatt volt. Id. Muraközi Jenő leányával kötött házasságot, melyből gyermeke származott, lehet, hogy Kiss Barnabás az ő fia volt. 1930-tól már be­tegeskedni kezdett, idegösszeomlás érte, amely­ből azonban még talpraállt és 1936-ban szív­gyengeség jelei mutatkoztak, amely később ha­lálát okozta. A szegedi Tudományegyetemen a római jog tanára volt. 277. Kiss Béla személyi adatai egyelőre nem fel­tártak. 1908. jan. 1-én mint kadétot találjuk a 76. császári kir. gyalogezredben. Továbbit csak 1929-ből tudunk, amikor a magyar kir. honvéd Tüzérségnél volt őrnagy. Ugyanakkor a Szeged-Belvárosi Kasiznó tagja lett. 1930- ban Szegeden, Somogyi u. 6. sz. alatt lakott. Később, 1933-ban Kelemen u. 1. sz. alatti la­kos lett. További sorsa egyenlőre ismeretlen. 277. Kiss Dávid (Miskolc, 1803.—Szeged, 1886. jún. 28.) szüleinek neve ismeretlen, de erede­tileg családi neve Klein volt. 1830 után telep­szik meg Szegeden, amkkor rokonai hívására érkezik ide. A kereskedelmi szakmát tanulja ki. Inas, majd segéd volt a Ráth Testvérek cégnél, majd Ráth Jakab üzlettársa lett. 1854- ben tagja volt a Szegedi Kereskedelmi Tes­tület „Lloyd” Társulatának. 1859-ben lépett be az újjáalakított Szeged-Belvárosi Kaszinóba. 1866-ban a Szegedi Kereskedelmi és Iparbank első elnöke. A Szeged-Csongrádi Takarék- pénztár választmányának tagja 1867-ben. A bank elnöségben 1873-ban váltja föl utóda. A szegedi „Kiss Dávid és Társa” cég tagj. E cégből azonban gyakorlatilag már egy-két évvel hamarabb kiválik. 1876-ban, az árvíz- veszélykor Szeged városát 40 000 forint érték­papír kölcsönnel támogatja. Elemi iskolák és a gimnázium részére tanulmányi ösztöndíjat alapít. Az ún. Kiss Dávid palotát ő építtette 1872 körül és az a Széchenyi téren ma is áll 4 utcára szólóan. Hagyatéka 1,5 millió forintra rúg, amelyet örökösei, Kiss Arnold Károly és Mór örökölnek. Ő maga virilis jogon törvény- hatósági bizottsági tag volt. Még 1868-ban megveszi a Krebsz Mihály tulajdonát képező és az Oroszlán valamint a Nádor utca sarkán épült ama házat, amelyet most korszerűsítet­tek és abba a Műemléki Felügyelőség költö­zött be. Mindvégig agglegény maradt. 87, 90. Kiss Erzsébet (—) atyja Miklós, politikus, anyja De Charon Matild III. Napóleon rokona, De Roy gróf özvegye. Születési és elhalálozási adatai nem ismeretesek. 1864. nov. 22-én Vékes András keresztanyaságát vál­lalja, szegedi ügyvéd, majd zentai közjegyző neje. 1873. jún. 15-én Kiss József keresztanya­ságát vállalja. Pesten, 1865. júl. 27-én kötött házasságot Zsarkó Antallal, amely házasságból Konstancia Emma Franciska leánya született. 255/208. Kiss Ferenc (Szili Sárkány, 1860. ápr. 24.— Szeged, 1952. jún. 1.) nemesi családból szárma­zik. Atyja Zsigmond földbirtokos volt, anyja Hadik Zsófia. Elemi iskoláit Szil-sárkányon, középiskoláit a soproni evangélikus líceum­ban végezte, ahol 1879. jún. 27-én érettsé­git tett. Azután a Selmecbányái Erdészeti Akadémiát látogatta, ahol 1882. július 31-én szerzett erdészi oklevelet. A Kultuszminiszté­riumban, majd a Földmívelésügyi Miniszté­riumban helyezkedett el erdészjelöltként. Ké­sőbb Nagyváradi Püspökség uradalmába ke­rült. 1886. január l-ével Szeged városa 70 évre átengedte az államnak kezelésre az összes szegedi erdőségeit. így ezek az Osztrák Biro­dalmi Erdészeti Egyesület kezelése és elszá­molása alá kerültek. Hamarosan ezen erdő­kerületek kezelése Kiss Ferenc kezére került. Szegeden Lenin krt. 56. sz. alatt lakott és ha­lála 30 éves évfordulóján Szeged város emlék­táblát helyezett el e házon 1982-ben azzal a fölirattal, hogy „Dr. H. C. Kiss Ferenc emlé­kére: a „szegedi erdők atyja”. 1987-ben nevét viseli a Szegedi Erdészeti Szakközépiskola. A szegedi ágostai hitvallású evangélikus egy­háznak örökös tb. felügyelője. Mellszobra Szegeden a Vásárhelyi sugárúti iskola mellett áll. Szakíró. 1939. nov. 25-én a szegedi Tudo­mányegyetem tb. doktorává avatta. Minisz­teri tanácsos. Szegeden 1897. nov. 27-én kö­tött házasságot Stróbl Margittal, mely há­zasságból Margit Mária leánya származott. A Szegedi Dugonics Társaságnak igazgatósági tagja. 1893-tól volt a Magyar Kir. Erdőgond­nokság szegedi főerdésze, majd erdőmestere, végül hivatali főnöke. 1906-ban lett erdőtaná­csos. 224, 226, 226, 227, 232, 233, 233, 265, 270, 270, 272, 273, 277. Kiss Ferenc (—) származási adatai ismeret­lenek. Temes megyei vagy szentesi tiszttartó. 1848-ban beáll honvédnek és a 3. honvéd zászlóaljba nyer beosztást. 1849-ben előlép hadnaggyá. Ekkor Komáromban szolgál. Ed­dig őrmester volt. 1867-ben Szeged-Rókuson szerepel egy Kiss Ferenc Őrlőssy Zoltán—• 147

Next

/
Oldalképek
Tartalom