Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
B
BÓJA BOKOR szerelt nevelő intézetében működött mint gondnok és igazgató. Később azután, amikor elkészült a család által épített és Bohn-féle Internátusnak nevezett létesítmény, ennek állt szolgálatába. Tagja volt a Csongrád megyei Tanítóegyesületnek. Haláláig a Bohn-féle épületben lakott, amelynek társtulajdonosa volt. Neje Makra Rozália, gyermekei Leona és Antal. Hetvennégy évesen halt meg. 22—21. Bója Gergely Imre (Szeged, 1817. nov. 2.— Szeged, 1892. jan. 8.) (Bolya) tanár. Gergely városi polgár és Sipos Julianna fia. Középiskoláit a szegedi piaristáknál végezte. Itt lép a kegyes tanítórend kötelékébe és a tanári képesítés megszerzése után itt kezdi meg tanári működését. Majd kilép a rendből, Pestre megy, elvégzi a filozófiai tanfolyamot, s nevelőként helyezkedik el Tatán a Ghyczy családnál. 1844-ben kinevezik Nagykanizsára a Tanítóképző Intézethez tanárrá. Külföldi kiküldetés után, visszatérve 1848-ban Zala megye kanizsai kerületében a népképviseleti ország- gyűlésbe képviselővé választják. A forradalomban tevékeny része volt és ennek folytán Világos után haditörvényszéki eljárás alá vonják. Haynau kegyelmi tényével szabadul. Rendőri felügyelet alá kerül mint kompromittált, állását elveszti és egy ideig Gulács községben visszavonultan él. Barátai hívására visszatér Szegedre és itt reáliskolai tanári álláshoz juttatják. Munkakedvét nem vesztette el és ennek folytán már két év múlva helytartótanácsi elismerésben részesül. Tizenhét évet tölt el Szegeden, mely idő alatt élénk irodalmi tevékenységet fejt ki, cikkek, költemények tárcák sorozatát publikálja. 1857-ben a szegedi Tanítóképző Intézet segédtanára lesz. A társadalmiéletből is kiveszi részét. Az „Alföldi”, illetve „Csongrád Vármegyei Tanító Egyesület” szervezője, amelynek alakuló ülésén elnököl. Az egyesület alapító elnökévé választja. A kiegyezés után Zala megye m. kir. tanfelügyelője lesz. Zala megye lelkesedéssel fogadja, kiadja arcképét. 1872-ben Csáktornya díszpolgárává választja, s még ebben az esztendőben budapesti tanfelügyelővé nevezik ki. Innen megy 1878. október 1-jén nyugalomba. Pancsovára költözik, majd visszatér Szegedre. A szegedi Dugonics temetőben helyezték örök nyugalomba és sírján 1899. november 9-én emléket avattak fel. Mikhel Máriával kötött házasságot. Élete vége felé királyi tanácsossá nevezték ki. 110, 116,118,123,142,142,145, 146, 149. Bokor Endre (Szeged, 1896. okt. 7.—Szeged, 1945 után) hamvai. Pál szegedi polgármesterhelyettes, városi tanácsnok és Gajdacsi Hona fia. Középiskoláit Szegeden az I—IV. osztályt a piarista gimnáziumban végezte. Önkéntesi éve leszolgálása végén kitört az első világháború, amelyet a szegedi 5. honvéd gyalogezredben harcolt végig. Leszerelése után a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár kötelékébe lép és előrehaladva 1942-ben az intézet váltóosztályának tisztviselője. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Szegeden köt házasságot, melyből leánygyermeke származott. Neje Busch- bacher Olga volt. 274. Bokor Károly (Szeged, 1887. márc. 26.—?) ügyvéd. Földbirtokos. Középiskoláit Zentán a községi főgimnáziumban végezte 1897— 1905-ben. Itt tesz érettségi vizsgát 1905. jún. 27-én. A kolozsvári Ferenc József Tudomány- egyetem joghallgatójaként 1908. dec. 20-án nyer végbizonyítványt. Első szigorlata után ügyvédjelölti gyakorlatot kezd, majd jogi doktori oklevelet szerez. Zsombolyán, Kolozsvárt és Szatmár-Németiben folytatott gyakorlat után 1913. okt. 31-én Marosvásárhelyen ügyvédi vizsgát tesz. A szegedi Ügyvédi Kamarába kéri bejegyzését Szeged székhellyel. Na- gyobbára szeged-alsótanyai birtokán gazdálkodott, ügyvédi gyakorlatot alig folytatott. 1921-ben kamarai tagságról le is mondott. Szegeden kötött házasságot. Első neje szent- királyi Csiszár Olga (fl914), a második Móczár Mária. 1921-től a Pallavicini-féle mint- szent-algyői uradalom bérlője volt. Bokor Pál (Szeged, 1887. szept. 22. —U.S.A. 1977. júl. 10.) hamvai. Ügyvéd. Pál szegedi polgármester-helyettes, városi tanácsnok és Gajdacsi Ilona fia. Iskoláit Szegeden, középiskoláit a piarista gimnáziumban végezte, ahol 1905. jún. 9-én tett érettségi vizsgát. Majd a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem jogi karának lett hallgatója, ahol 1909. máj. 14-én nyert végbizonyítványt. Nyomban letett első szigorlata után leszolgálta egy éves önkéntesi évét a szegedi 46. gyalogezredben. 1912. jan. 27-én avatta a kolozsvári egyetem a jogtudományok doktorává. Egy évvel később, jún. 16-án Marosvásárhelyen áll ügyvédi vizsgára. Ez év július 5-én pedig Szeged székhellyel ügyvédi bejegyzését kéri a Szegedi Ügyvédi Kamarában. De alig kezdi meg ügyvédi gyakorlatát, amikor kitör az első világháború, nyomban bevonul és ezredével végig harcolja azt. Az olasz fronton megsebesül. Később áthelyezik a 61. gyalogezredhez, melynek harcaiban újból megsebesül. Mint a 24. honvéd gyalogezred géppuskás tisztje éri az összeomlás. Hazatérve bekapcsolódik az ellenforradalmi szervezkedésbe. Az ABC. tagja. Tagja a Szegedi Csónakázó Egyletnek és a Szeged- Belvárosi Kaszinónak. Ügyvédi gyakorlatot folytat. Tb. városi tanácsnok, majd tb. városi főügyész. A felszabadulás után nem folytat ügyvédi gyakorlatot, igazolását nem kéri, külföldre emigrál. Szeged város törvényhatósági bizottságának is tagja volt. Amerikában 33
