Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
B
BOKOR BORBOLA hunyt el, de hamvait hazahozatták és a családi sírboltban temették el. 219, 222, 222, 222, 224, 226, 232, 271, 274. Bokor Pál (Szeged, 1855. május 3.—Szeged, 1944. ?) hamvai. Szeged város tanácsnoka. Iskoláit a piarista gimnáziumban végezte. Ezt követően a budapesti kir. m. Pázmány Péter Tudományegyetem Állam- és Jog- tudományi karának lesz hallgatója. Az egyetem abszolválása után visszatér szülővárosába, ahol 1884. április 4-én községi bíróvá választják. 1898-ban városi tanácsnok, 1908-ban polgármester-helyettes. A Szegedi Gazdasági Egyesületnek 1884—1900-ban titkára, majd elnöke. Úgyszintén elnöke a szegedi Vadász- Egyletnek is. Törvényhatósági bizottsági tag. Szatymazi szőlőbirtokos. 1927-ben nyugalomba vonul, birtokán, illetve szegedi Attila u. 11. sz. a. lakásában él. Gajdacsi Honával kötött házasságából Pál, Béla és Endre fiai származtak. Gazdasági főtanácsos. 272, 274. Boldizsár András (?—?) polyáni. Pályáját a csendőrségnél kezdi, 1893-ban a II. kér. 4. szárny hadapródja Szombathelyen, majd szakaszparancsok Temesváron (1898), 1899-től segédtiszt főhadnagy Szegeden, majd százados és 1915-ben őrnagy. Ekkor Eperjesen a m. k. Csendőrség IV. kerületének 2. szárnyának parancsnoka. 1914-ben csendőrőrnagy, beosztott törzstiszt ugyancsak Eperjesen. 1929-ben mint nyugalmazott m. k. ezredest Szegeden találjuk. A Ferenc József rend tisztikeresztese, a bronz katonai jubileumi emlékérem és kereszt tulajdonosa. Kikülönített törzstiszt. 274. Bonyhády István (Bonyhád, 1802.—Bony- hád? 1891. ápr. 24.) bonyhádi. 1850-ig Perczel. Sándor 1800-as inszurgens és Kajdácsy Erzsébet fia. Iskoláit feltehetően Bonyhádon, egyetemet Pesten végezte, ahol jogot hallgatott. 1823—1827. években Tolna megye tb. aljegyzője. Első házasságát valószínűleg Bonyhádon kötötte bonyhádi Perczel Katalinnal, Ignác alispán és talán Dőry Kata leányával. Házasságából Erzsébet, Mária és Sándor nevű gyermekei származtak. 1830-ban Baranya megyébe költözik át és e megyének lesz aljegyzője. 1836—1845. években e megye siklósi járásának szolgabírája, majd főszolgabírája. A szabadságharc bukása után előbb a dárdai járás főszolgabírája, majd 1849-ben a császáriak alatt kérelmezett névváltoztatása után 1850. április 10-étől cs. k. kormánybiztos és Csong- rád megye főnöke. A Ferenc József rend kiskeresztese. Állásában 1851. márc. 27-én véglegesítik. 1853-ban címzetes helytartósági tanácsos. Szegeden lakik Korda Sándor Iskola utcai házában. Első felesége Szegeden 1856. március 20-án elhal és Bonyhádon temetik. Ugyancsak Szegeden 1857. október 10-én újabb házasságra lép a bonyhádi származású Péter Annával, mely házasságból István és Béni nevű gyermekei származtak. Albrecht főherceg kormányzói kinevezése után császári rendelettel 1858. szeptember 16-án Pest-, Pilis megye főnökévé nevezik ki, mely állásában 1860. évi októberi diplomáig marad. Ekkor távozik állásából, biztonsága érdekében csendőri fedezet mellett. A politikai életből végképp visszavonul birtokára. 73, 73, 74, 74, 75, 75, 75, 76, 76, 76, 76, 76, 77, 77, 77, 78, 78, 79, 79, 86, 86, 87, 99, 124, 127, 127, 127, 129,252/109,252/122, 263. Bóra Árpád (Nagyajta, 1864. szept. 24.— Szeged, 1941. ápr. 24.) szemerjai, más írásmód szerint szentmarjai nemesi előnévvel. A Háromszék megyei Nagyajtán született és így talán a sepsiszentgyörgyi gimnáziumban tanult, ha nem hadapródiskolába került. Katonai pályára lépett és ott előrehaladva 1893-ban a cs. k. 3. huszárezred főhadnagya. 1897. szeptember l-jétől kapitány. Átkerül a cs. k. 2. huszárezredhez, annak hadkiegészítő részlegének parancsnokaként. 1910. V. l-jétől ugyanezen beosztásban őrnaggyá lép elő. Később Szegedre kerül, előlép alezredesnek, majd egy hadgyakorlaton leesve lováról balesetet szenved és nem sokkal később c. ezredesi rangban nyugdíjazzák. Szegeden Somogyi u. 23. sz. a. lakott. Makón 1895-ben kötött házasságot földeáki Návay Honával. Házassága gyermektelen maradt. Návay Arankát nevelt leányaként tartotta. Ó-Földeákon helyezték örök nyugalomba. Atyja Nagyajtán élt, mint kisbirtokos, anyja Martonffy Krisztina volt. 274. Borbély József (Szeged?, 1883. ?—Szeged, 1945. ?) gyógyszerész. Iskolái elvégzése után gyógyszerészeti pályára lép és a pesti egyetem orvosi karán szerez gyógyszerész-mesteri oklevelet. Szentesen Várady Lajos gyógyszerész segéde és Margit leányát veszi nőül. Szegeden Tisza Lajos körút 2. sz. a. alapít gyógyszer- tárt (1912), melyet a „Reményhez” címez. A m. k. Ferencz József Tudományegyetemnek Szegedre helyezése után, annak orvosi karán a „Gyógyszerészgyakornoki Vizsga Bizottságinak lesz tagja és az is marad haláláig. Utóbb emellett u.o. a „Gyógyszertár vezetésére jogosító Vizsga Bizottság”-nak is tagja lesz. A Gyógyszerész Testület főtitkára. Adó- felszólamlási Bizottsági alelnök. 1943-tól gyógyszertára gyakornokképzésre is kijelölt. 1947-ben neje Szegeden özvegyen él, a gyógyszertárt özvegyi jogon birtokolja és Váry István felelős vezető útján üzemelteti. Fia: László. 274. Borbola Jenő (Szeged, 1887. szept. 4.—Szeged, ?) rendőrfőtanácsos. István és Herbich Mária fia. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végezte 1897—1905. években. 1905 júniusában itt tett érettségi vizsgát. Majd a pesti Tudományegyetemen jogot hallgatott, 34
