Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
M
MIKSZÁTH MISKOLCZY 1921. jún. 24.) atyja Kálmán író, anyja Mauks Ilona, író és újságíró volt. Iskoláit Budapesten végezte, majd az ottani egyetemen hallgatott jogot, Dr. juris. 1910. jan. 9-én és 10-én, Szegeden járván a Szeged-Belvárosi Kaszinó vendége volt. 199. Mikszáth Kálmán (Szklabonya, 1849. jan. 16.—Budapest, 1910. máj. 28.) atyja János birtokos kisnemes volt, anyja nemes Veress Mária, Iskoláit Rimaszombatban és Selmecbányán végezte és ez utóbbi helyen tett érettségit 1866-ban. Budapestre ment és a budapesti tudományegyetemen a jogi karon beiratkozva hallgatott jogot. Tanulmányait azonban abbahagyva, diplomát nem szerzett. 1871-ben Mauks Mátyás esküdtje lett Rimaszombaton, majd megyei esküdt Nógrád megyében. 1873-ban visszatért Szklabonyára, majd 1874-ben Pestre. 1878- ban Szegedre jött. A Szegedi Napló-hoz szegődik és újságíróként dolgozik. 1881-ben Budapesten van. 1892- ben a szegedi Dugonics Társaságnak lesz tagja. író, újságíró, publicista. 1887-ben országgyűlési képviselő és 1892-ben is az marad. 1910. jan. 9—10-én 40 éves írói jubileumát ünnepük Szegeden a Belvárosi Kaszinóban és a Dugonics Társaságban. Számos szegedi vonatkozású írása jelent meg. Utca van róla elnevezve. A szegedi várkertben, annak a múzeum előtti részén, az ún. Móra Parkban mellszobra áll. A Magyar Tudományos Akadémiának tagja volt. Műveinek kritikai kiadásában 5 kötet foglalkozik a szegedi írásaival. Nemesi családból származott, amely a „kiscsoltói” előnév használatára volt jogosult. Később mint a „nagy palóc”-ot emlgették. Szülőhelye 1910-től Mikszáthfalva nevet viselt, amíg Csehszlovákiához nem csatolták. Mauks Ilonával, 1873. júl. 13-án kötött házasságot, amely házasságból Kálmán, János és Albert gyermekei származtak. 160, 166—7, 170, 173, 186, 188, 198, 199, 199, 199, 199, 199, 207, 208, 208, 216, 217, 217, 235., Mikszáth Kálmán (Budapest, 1885. ápr. 28.—Budapest, 1950. dec. 20.) atyja Kálmán író, anyja Mauks Hona, farkasfalvi. Iskoláit Budapesten végezte és középiskolai tanulmányainak befejezése után a budapesti tudományegyetemen jogot hallgatott. Majd Párisba ment és a Sorbonne-nak lett hallgatója. Onnan Londont látogatta. 1910. jan. 9—10-én Szegeden atyjának jubileumán, a szegedi kaszinó vendége volt. 1926—1932-ig miskolci főispán, de erről az állásáról lemond. író, politikus. 1942-ben horpácsi lakos. Kis-csoltói nemes. 199. Mikszáth Mária (Szklabonya ?, 1850.—1910. ?) Mikszáth Kálmán író húga. Kiscsoltói előnevű nemesi családból származott. 199. Milkovics Antal (Szeged, ? 1803.—Szeged, 1866. febr. 23.) ipart tanult és később Szegeden 1859-ben könyvkötő mester. Műhelye Széchenyi tér 3. sz. alatt volt. Tagja volt a Szeged-Belvárosi Kaszinónak. Házasságot kötött Schreiber Karolinával. Atyja valószínűleg Antal, anyja Tóth Erzsébet lehetett. 63 évesen halt meg. 90. Milkovics Gergely. 1849-ben a nemzetőrség, majd a honvédség keretében harcolt a 104. sz. zászlóalj hadnagyaként. Résztvett Szenttamás ostrománál még mint őrmester. Vagy a kaszinónak vagy céhnek volt tagja. 71. Mindszenty Lajos (1885.—?) 1911-ben a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár tisztviselője volt és Bokor u. 9. sz. alatt lakott. 1929- ben a takarékpénztár cégvezetője és egyben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1942-ben a takarékpénztár igazgatója és Petőfi S. sgt. 1. sz. alatt lakott. A Szeged-Csongrádi takarék- pénztári fiókok és afiliációk ellenőrzési osztályának vezetője. 279. Misics Dániel 1. Ligeti Dániel 41, 65, 110, 136—8, 145—6. Miskolczy István (Csongrád, 1799. szept. 5.—Pest, ? 1850. ?) atyja Pál Csongrád város polgára, anyja Dűli Mária. Iskoláit Szegeden végezte a piaristáknál. Egyetemet is látogatott. Minden valószínűség szerint 1830-ban került Szegedre, amikoris november 4-én a tisztújításon Babarczi Imre kir. biztos aktuáriusaként szerepelt. A közgyűlésen a leadott szavazatok ellenőrzése tartozott a hatáskörébe. A távollévő tb. aljegyző Wőber György helyett az eljáró kir. biztos őt nevezte ki aljegyzőnek. Ez időtől kezdve, egészen 1840-ig a „Honmű- vész”-ben ő tudósított a szegedi színházi életről. 1833. nov. 13-án ő szerepelt tanácsi kiküldöttként Nyári Ferenc plébános beiktatásakor. Rengey Ferdinánd hivatali és kaszinói környezetének volt tagja. 1837-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinónak választmányi tagja. 1838-ban alapítója a Hangászati Iskolának. 1839-ben tanácsi megbízás alapján az országgyűlési követi utasítások egy részét ő dolgozta ki. Ebben az időben már táblabíró és az állandó színi társaság alapítását sürgeti. 1839-ben a Szegeden fellépő Miskolczy Lilla munkásságáról írt kritikája miatt megtámadják és elégtétel adására kötelezik. Ez időben több azonos nevű személy szerepelt, kiknek adatai az irodalomban összekeverednek. Talán a korábbi éveket is itt töltötte. 1839. dec. 15-én a tanács megbízza a Színügyi Társaság alapításának előkészítésével. Csanád megyének volt táblabírája. 1837-ben elsőnek írta meg Szeged történetét. Úgy látszik, hogy már ezt követeőn betegeskedik, mert 1840-től már a hírlapi tájékoztatást Szegedről Molnár Pál veszi át. Az első Polgári Zenekar szervezője volt. 1839. febr. 25-én ő olvassa fel és adja ki Sina bárónak a díszpolgárságról szóló városi oklevelet. 1839. dec. 9-én kiküldik egy tervezett Mátyás lovasszobor állításának közhírré tételére és azzal, hogy felajánlásokat gyűjtsön. 1840-ben a Hangász Egylet választmányi tagja. Valószínűleg Szegeden vette feleségül Deiszler Karolint, amely házasságból Karolina Gizella Gabriella, Géza Árpád István, Mária Anna és Gyula született. Talán István fia volt, aki 1849-ben született. Házasságkötése 1838. szept. 29-én 191
