Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
M
MÓCS MOLNÁR történt. Elmegyógyintézetben halt meg, valószínűleg Pesten. 12, 23, 24, 26, 27, 28, 31, 247/4, 248/13, 248/31, 263, 269. Mócs Zsigmond (Kis-Sztapár, 1853.—Újvidék, 1892. okt. 8.) iskoláit Kalocsán, Baján, Szabadkán és Kecskeméten végezte, majd a budapesti tudományegyetemen bölcseletet hallgatott. Ezt követően Fiumében a tengerészeti akadémiára iratkozott be. Újságíróként és publicistaként működött. 1876-tól a Magyar Lexikon belmunkatársa, majd harctéri tudósító az orosz—török háborúban. 1878-ban előadóként járt Szegeden. Több pesti lap kiküldött tudósítója volt Montenegróban stb. Már Fiumében is lapkiadó volt. 1889. nov. 1-től 1890. jún. 30-ig a Szegedi Híradó szerkesztője. 1890. jún. 3-án Szegedi Hírlap címen lapot indít, de annak csak tíz száma jelent meg. 238. Mocsáry Béla (Nagyvárad, 1851. júl. 31.— Budapest, 1917. jún. 22.) atyja városi polgár bocsári nemes. Középiskoláit 1861—1869-ig Nagyváradon végezte, ahol 1869—1873-ig az akadémiát is látogatta és 1873-ban bírói államvizsgát téve, helyezkedett el, először Nagyvárad város tb. aljegyzőiéként, majd tényleges aljegyzőiéként és polgármesteri titkárként. 1875—1879-ig közjegyző, majd ügvyéd. 1886— 1887-ig a Szeged-Belvárosi Kaszinó jegyzője és Szegeden a tisztviselői Előleg Egylet igazgatója. Illetékügyi szakíró. Önálló munkái jelentek meg Szegeden. Az Összetartás Tisztviselői Egylet tagja és lapjának, az „Értesítő” szerkesztője. 1879-ben Zomborban, az Illetékkiszabási Hivatalban II. osztályú pénzügyi fogalmazó. 1880-ban a szegedi Pénzügyigazgatósághoz helyezik át, ahol fogalmazóként működik és 1888-ban a Pénzügyminisztériumba kerül fogalmazóként. 1889-ben II. osztályú miniszteri fogalmazó, 1890-ben I. osztályú miniszteri pénzügyi titkár, 1892-ben titkári címmel és jelleggel szolgál mint valóságos pénzügyi titkár. 1896-ban miniszteri osztály- vezető és 1898. márc. 1-től miniszteri osztály- tanácsos. A Pénzügyi Fogalmazó Vizsgáló Bizottság tagja. 1914-ben a Budapesti Bizományi Bank Rt. igazgatósági tagja. 268. Mogán Béla (Szeged, 1885. júl. 11.—Szeged, 1978.) atyja Jakab faügynök volt, anyja Háhn Anna. Iskoláit Szegeden végezte, a gimnáziumot a piaristáknál 1895—1903-ig. A kolozsvári tudományegyetem orvostudományi karára iratkozott be és 1908-ban orvosi oklevelet szerzett. 1909-től budapesti lakos. 1911-ben nőorvos Szegeden Kölcsey u. 13. sz. alatt. 1914—-1918-ig az első világháború során katonai szolgálatot teljesített, több kitüntetés részese lett. 1926-tól Szeged város kerületi tiszti orvosa. Szülész szakorvos, Szt. György u. 21. sz. alatti lakos. 1942 után nyugállományba kerül Szegeden. 1971-ben mint nyugállományú városi tiszti főorvos Szegeden Kálvária sgt. 44. sz. alatt lakik. Szegeden 1909. október 12-én kötött házasságot Rózsa Saroltával, akitől később elvált. Szegeden 1929. júl. 9-én lép újabb házasságra Rácz Irénnel. Idősebb korában kerül sor harmadik házasságára Lengyel Juliannával, aki 1980-ban Szegeden halt el. Házasságából egy fia született, aki Budapesten élt. Emellett örökbe fogadta első feleségének az első házasságából származó leánygyermekét Csáky Klárát. Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja volt. 279. Mohácsi Ferenc (Ószőny, 1882.—?) 1890— 1900-ig középiskolát látogatott. Ezt követően a József műegyetemre ment és ott mérnöki diplomát szerzett 1904-ben. A Magyar Államvasutak szolgálatába lépett és Szatmárnémetiben keskenyvágányú vasutak osztálymérnökségének mérnöke lett. 1914-ben a Magyar Államvasutak sátoraljaújhelyi psztálymérnök- ségén mérnök. 1927-ben a MÁV szegedi osz- tálymérnökségi osztályán találjuk mérnöki felügyelőként. 1942-ben MÁV főtanácsos, és ekkor Szegeden Tisza Lajos krt. 9. sz. alatti lakos. A MÁV Pályafenntartási és Építési Osztályának főnöke. Miniszteri tanácsos, MÁV műszaki főtanácsos. 1941-ben a szegedi MÁV Üzletvezetőség II. Pályafenntartási Osztályának főnöke. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Felesége Szintay Irén, kitől Katalin (Kitti) leánya született 279. Mokány Bérezi költött irodalmi név, amely Ágai Adolf munkájában tűnik fel és később más íróknál is ismétlődik. 216. Molnár Ágnes (Szeged, 1786.—Szeged, 1871. júl. 29.) oktatását nyilván a család keretében kapta. Később Skúltéty Mihály felesége lett, amely házasságból Mihályira származott. Úgy tűnik azonban, hogy a más helyen szereplő Molnár Ágnes, akinek férje Skúltéty József lett volna, azonos az ő személyével és akkor ebből a házasságból Andor nevű fia is származott. Szegedi városi polgár neje, később szegény polgársorban él, Szegeden Palánk 302. sz. alatt. 126, 129. Molnár Aladár (Veszprém, 1839. febr. 7.—Gleichenberg, 1881. aug. 18.) nagyréthei nemes. Atyja szolgabíró volt. Iskoláit magánúton végezte, majd 1855-ben Pápán bölcseleti és teológiai tanfolyamot hallgatott és evangélikus református lelkész lett Pápán. 1862-ben Pestre megy a református főiskola bölcsésztanárának. 1864—65-ig külföldi úton jár. 1867. jan. 30-án a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választja. Ekkor közlekedés- ügyi miniszteri titkár. 1869-ben pedig miniszteri osztály- tanácsos. 1870. jan. 11-én Szegeden tett látogatást a főreáliskola építésének ügyében 1872-ben nagyvázsonyi 192
