Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
H
HOFFMANN HOLLÁN vei. Magának is építkezik, a Palánkban két háza is lesz. Az egyik a ma is álló Somogyi u. 20. sz. a három utcára szóló egyemeletes épület, amelyet azonban túlméretezett kiadásai folytán kénytelen utóbb eladni a Bagáry családnak. 1870-ben felépíti a Kárász utcában 5. szám alatt az Eisenstädter házat és 1871-ben a Szegedi-Felsővárosi Kaszinó épületét. Ugyanekkor vezetője a városi kórház építkezésének is. Úgy látszik, hogy kétszer nősült. Első neje Beindorf (vagy Deindorf) Mária, kitől Adelgunde Ida és Hermina Mária leányai születtek. Második neje Schwartz Mária és tőle származtak Emília, Berta, Károly József Ferenc, József Ferenc és Dániel nevű gyermekei. 84 évesen halt meg. 90, 99, 100, 100, 110, 115, 179, 185. Hoffmann Ferenc (Szeged, 1893. ?—?, 1944. ?) gazdálkodó. Ignác faiskolatulajdonos és neje Szinyei Aranka fia. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál (1903— 1906, I—IV. oszt.). Majd Drezdába megy és itt a „Technische Hochschule”-! látogatja. Hazatérve a szegedi 5. honvéd gyalogezredbe sorozzák be és ennek kötelékében végigharcolja az első világháborút. Hosszabb harctéri szolgálatot teljesít az orosz, román, majd olasz hadszíntéren. 1918-ban tartalékos századosként szerel le. Számos hadiékítményes kitüntetés tualjdonosa. Az ellenforradalom során részt vett a Nemzeti Hadsereg megszervezésében és ennek emléklapos századosa. Czímer szerint később banktisztviselő (1929). Majd átveszi atyja 24 holdas birtokának tényleges kezelését, amely már 1910 óta a nevén állott. Szegeden Kölcsey u. 4. sz. a. lakos. A Szeged- Belvárosi Kaszinó tagja. 1944-ben deportálták és nem tért vissza. Neje Sólyom Magdolna, kitől fia származott. 276. Hoffmann Károly (Olomutz, 1808. ?—Csanád m.?, 1834. aug.) orvos. Iskoláit feltehetően szülőhelyén végezte, majd pedig a pesti egyetemen orvostant hallgatva (1826—1828), 1828-ban disszertált, ezzel elnyerve a doktori fokozatot. A Pesti egyetemi klinikákon folytatott orvosi gyakorlatot, amikor Teleki József 1830. jan. 6-án kinevezte Csanád megye orvosává. Ezt követően a Helytartótanács Szegedre küldi és Szeged és Csongrád megye területén elharapódzott kolerajárvány leküzdésével bízza meg. Szeged város társadalmának hamarosan megkedvelt „belorvos”-a lett. Bizonyára jó eredményeket tudott felmutatni, annál is inkább mert az itteni orvosok lassan kidűltek és egyébként is maradi felfogásban gyógyítottak nem tekintve a kolerát fertőző betegségnek. Sajnos 1834- ben váratlanul „véletlen körülmények” között elhalt. 14. Hohneiser Sándor 1. Holényi Sándor. 220, 276. Holényi Sándor (Arad, 1884. júl. 21.—Nyíregyháza, 1947. márc. 21.) 1939-ig Hohneiser. Ítélőbíró. Sándor oki. mérnök MÁV főintéző és neje Wallner Mária fia. Iskoláit feltehetően Aradon végezte, majd pedig a m. kir. Ferenc József tudományegyetem jog- és államtudományi karán folytatta tanulmányait Kolozsváron. Tanulmányai befejezésével jogi doktori oklevelet szerez. Az igazságügy szolgálatába lép és gyakorlatát Szombathelyen kezdi az ottani kir. járásbíróságon. Innen a trencséni kir. törvényszékhez kerül ugyanezen minőségben. Ekkor nevezik ki kir. bírósági jegyzővé Zsabyára. 1912-ben tesz bírói vizsgát. Ezután a szegedi kir. ítélőtáblára kerül tanácsjegyzőként. Az első világháborúban katonai szolgálatot teljesít és több hadiékítményes kitüntetés tulajdonosa lesz. 1918-ban leszerel és ekkor a törökkanizsai kir. járásbírósághoz nevezik ki, járásbíróvá. Amikor e területet elcsatolják megtagadja a hűségeskü letételét, Magyarország javára optál és itt a szegedi kir. törvényszékhez osztják be. Hamarosan berendelik a kir. ítélőtáblához, most már kisegítő bíróként. 1929-ben kinevezik a debreceni kir. ítélőtáblához táblabíróvá. 1939. júl. 27-én pedig a nyíregyházi kir. törvényszék elnöke lesz. Ekkor családi nevét magyaros hangzásúra cseréli fel. Ezen állásában marad haláláig. 1917. márc. 3-án kötött házasságot Gergely Matilddal, kitől Judith leánya származott. 220, 276. Hollán Ernő (Szombathely, 1824. jan. 13.—Budapest, 1900. máj. 28.) kis-lődi nemes. Hadmérnök. Atyja Adolf orvos volt Szombathelyen, anyja Holl Johanna belga származású. Iskoláit Szombathelyen végezte, majd Bécs- be ment és az Ingenieur-Akademie-n folytatta tanulmányait. 1844-ben hadnagy, 1846-ban főhadnagy-hadmérnök, 1848-ban százados. Harcol a „Vörössipkás” zászlóaljban Fehértemplomnál és Szent-Tamásnál Kossuth őrnaggyá lépteti elő. Péter váradra rendelik. Itt éri a világosi fegyverletétel. Szombathelyre internálják és itt rendőri felügyelet alá helyezik. Utóbb letartóztatják, Bécsbe kísérik és itt félévig őrizetben tartják. Visszatérve a Magyar Tudományos Akadémia tagjai sorába választja (1858, 1861, 1872). 1861-ben Pestre megy és a Délivasút- Társaságnál inspektor lesz. 1869-ben ő alapítja a „Magyar Mérnök- és Építész Egylet”-et, melynek 1885-ig elnöke. A feiső-eőri kerület 1865-ben országgyűlési képviselőjévé választja. 1867-ben közlekedésügyi miniszteri államtitkár. Ezen állásáról 1870-ben lemond. Amikor a m. kir. Honvédség megalakul annak szabadságolt állományú ezredese lesz. Amikor 1870-ben a Honvédség I. brigádja Szegeden gyakorlatozik, részt vesz ezen. Még ebben az évben a Honvédelmi Minisztérium államtitkára lesz, de ezen állásáról 1872-ben ugyancsak lemond. 1875- ben m. kir. tábornok. 1876-ban ténylegesítik és kinevezik a székesfehérvári Honvédkerület parancsnokává, mely ténnyel országgyűlési képviselői mandátuma megszűnik. 1881-ben m. kir. altábornagy. Ezen állásából megy 1886-ban nyugalomba. Ekkor a főrendiház tagjává 113
