Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)

H

HOLLINGER HOMOLA nevezik ki. 1866-ban mint az országgyűlés képviselőhá­zának küldöttségi tagja vesz részt Klauzál Gábor temeté­sén Szegeden. Ekkor meglátogatja a Klauzál családot, valamint a Szeged-belvárosi temetőben a szabadságharc idején itt meghalt Répásy Mihály lovassági tábornok sír­ját. 1854-ben Szombathelyen kötött házasságot békási Békássy Antóniával. Bécsben 1882. január 23-án emelték nemesi rangra és engedélyezték előneve használatát. 135, 206. Hollinger. Vendéglős. Iskoláit feltehetően Pozsonyban végezte. Itt tanulhatta a vendég­lőst mesterséget is. A reformkorban Pozsony­ban vendéglős, kávéházi helyiségeit az ország- gyűlési ifjúsági előszeretettel látogatta és hasz­nálta gyülekezési helyül (1840). 256/245—246. Hollós József (Kecskemét, 1876. aug. 22.— Brewstern, 1947. szept. 13.) 1900-ig Hoffmann. Orvos. Hoffmann Lázár kecskeméti polgár és neje Kohut Katalin fia. Iskoláit Kecskeméten végezte, majd a pesti Tudományegyetem Or­voskarát látogatta, ahol 1899-ben orvosdok­torrá avatták. Ekkor már az egyetem kór­bonctani tanszékének volt gyakornoka, később tanársegéde. 1904-ben Jókai Mór bebalzsamo- zója. Az alkoholizmus és tuberkulózis elleni harc elkötelezettje. Részt vesz a politikai és társadalmi életben. Tagja a „Szeged” szabad­kőműves-páholynak. 1905-ben jött Szegedre és a városi Kórházban helyezkedik el. Városi ösztöndíjjal megy Davosba ismeretei bővítése céljából. Javasolja és szorgalmazza városi strandfürdő létesítését. Szakpublikációi fel­tűnést keltenek, díjat nyernek. 1912-ben városi tb. tiszti főorvos. 1914-ben a szegedi Polgári Radikális Párt elnöke. Az első világháború­ban mint százados vesz részt és ezredorvosként szerel le. 1918-ban népgyűlést szervez, s poli­tikai kiállása miatt 1919-ben emigrálni kény­szerül. Előbb Ausztriában, majd Romániában él, de 1924-ben elhagyja Európát és Ameriká­ban, az Egyesült Államokban telepedik le. Ott is élénk társadalmi és irodalmi tevékeny­séget fejt ki. Magyarországi kapcsolatait vál­tozatlanul ápolja. Szegedi tartózkodása idején itt jelenik meg több munkája. Névváltoztatá­sakor egyik kedvelt egyetemi tanára nevét veszi fel. Tagja volt a Szeged-Belvárosi Ka­szinónak. 1904 körül köt házasságot Kecske­méten Moór Gizellával, kitől Erzsébet és Klára leányai származtak. Nejének 1938-ban történt elhalálozása után 1941-ben újabb házasságra lép Vasco de Gama kései leszármazottjával(?) El inorral. 223. Hollósy Kornélia (Gertenyes, 1827. ápr. 15.—Domb­egyháza, 1890. febr. 10.) 1832-ig: Korbuly gertenyesi nemes. Korbuly Bogdán szamosújvári polgár, földbir­tokos (f 1859) leánya. Iskoláit Temesváron végezte, majd Bécsbe és Milánóba ment magát énektechnikában töké­letesíteni. Első alkalommal Korfuban lép színpadra és. nyomban szerződtették a torinói színházhoz. 1846-ban Bukarestben lép fel és sikerei folytán a Pesti Nemzeti Színház szerződteti először 1849-ig terjedő időszakra, majd 1854-től 1862-ig terjedőleg. Közben 1850-ben Bécsben, 1852-ben Varsóban énekel (koloratúr-szoprán). 1862-től még alkalmilag szerepel vidéki színpadokon, majd pedig házassága folytán a magánéletbe vonul visz- sza. 1862. ápr. 21-én köt házasságot krivinai Lonovics József csanád megyei földbirtokossal, későbbi főispán­nal, mely házasságából Gyula és Ferenc fia származott. Mint vendég fordult meg Szegeden Mayer Ferdinánd sze­gedi vaskereskedő házában. A makói színház, melyet fia áldozatkészségéből hoztak létre — míg állt — nevét viselte. Síremléke (míg el nem pusztult) a dombegyházi temetőben állt. 128, 205. Holzer Henrik. Holtzer. Kereskedő. Isko­láit Szegeden végezte és itt tanult kereskedőt szakmát. Majd kereskedést nyitott és vagyonra tett szert. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja volt (1859). Holub Emil (Holitz, 1847. okt. 7.—Bécs, 1902. febr. 21.) orvos. Afrikakutató. Cseh nemzetiségű és a Pardu­bitz melletti Holitzban született. Atyja seborvos, községi orvos, anyja Ebert Anna. Iskoláit feltehetően Prágában végezte, majd az ottani egyetem orvosi fakultását láto­gatva szerzett orvosdoktori oklevelet (1872). Gyakorló orvosként működve 1872-ben Afrikába ment és ott Kimberly-ben megtelepedve folytatta orvosi gyakorlatát. Megtakarított tőkéjét felfedező utak finanszírozására használta fel. Háromszor utazta be Afrika különböző tájait és tapasztalatait közreadott könyveiben tárta a világ elé. 1879-ben visszatérve Európába felolvasó kör­útra megy és ennek során Budapesten, majd Szegeden 1888. nov. 20-án előadást tartott, utóbbit a Szeged-Bel­városi Kaszinó helységében. Időközben megnősül és fiatal nejével 1883-ban Kapstadtba megy. Afrika útjai során 13 000 darabból álló gyűjteményre tesz szert, ame­lyet az osztrák múzeumoknak, főleg a bécsi Naturhisz- torisches Múzeumnak ajándékoz. Előbb azonban azt Prágában, majd Bécsben kiállítja. Prágában, majd Bécs­ben élt. Könyvei egy része magyar nyelven is megjelent. Bécsben köt házasságot 1883-ban? Rosával, Walter leányával. Gyermektelen marad. 196. Homoia Rezső Sándor (?, 1879. ?—Buda­pest?, 1936. ?) tanulmányai elvégzése után a Magyar Államvasutak szolgálatába lép. 1901- ben MÁV hivatalnok India-n, 1902—1910- ben Újvidéken, 1908-ban a polgári emlékke­reszt tulajdonosa. 1914-ben a szabadkai MÁV Üzletvezetőség területén fekvő India község állomásfőnöke. 1916-ban ellenőr és Vinkovcén állomásfőnök. 1918-ban zágrábi állomásfőnök. Számos hadiékítményes kitüntetés tulajdonosa lesz. A trianoni békekötés után Magyarország javára optál és a szegedi Nagyállomás főnöke lesz. Ekkor már MÁV főfelügyelő. 1931-ben 114

Next

/
Oldalképek
Tartalom