Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
D
DANKÓ DEÁK maga köré és először Szegednek a szatymazi szőlő-üdülő telepen birtokos családoknál muzsikál, s később Szegeden felkapott, ismert muzsikus és dalköltő lesz. Minden jelentősebb rendezvényen ő szolgáltatta a zenét. Bel- és külföldi turnékra jár. Csengődön szőlő és ház- tulajdonos. Később Budapestre megy. Országosan ismertté nevét nótaszerzeményei tették, melyeknek kottái is megjelentek. Szegeden 1880. júl. 13-án köt házasságot Joó Ilonkával. Nevét síremlék és köztéri szobor (Margó Ede, 1912) örökíti meg. Szegeden temették. Két fia korán elhalt. Szülőháza falán ma emléktábla emlékeztet reá. 167. 174. 174, 174, 174. Dankó Istvánná (id.) 1. Mijó Rózái. 174. Dankó Istvánná (ifj.) 1. Joó Ilona 174, 174, 174, 174, 175, 175. Danné Ferenc 1. Dáni Ferenc. 41. Danner János Kálmán (Szeged, 1892. szept. 24.—Esztergom, 1977.) kereskedő. János kereskedő és Temesváry Erzsébet fia. Iskoláit Szegeden végezte. Atyjának szegedi Tisza Lajos körút 12. sz. alatti egyemeletes házában levő terménykereskedésében tanult szakmát. Később betársult atyja üzletébe és annak halála után (1921) az öccsével Sándorral együtt vezette tovább egészen 1948-ig, amikor úgy az ingatlan, mint a benne levő kereskedés állami tulajdonba vétetett. Szegeden kétszer nősült. Első neje Juranovics Gizella volt, kitől elválása után Magyar Ilonát vette feleségül. Újabb válás után Esztergomban kötött harmadik házasságot. Öreg korában megvakult. Egyetlen fia 1944-ben meghalt, ki az első házasságából származott. 275. Danner Sándor Péter István (Szeged, 1894. szept. 3.—Szeged, 1984. jan. 24.) kereskedő. Előbbi öccse. Iskoláit Szegeden végezte és ugyancsak atyja terménykereskedésében szerzett szakmai ismereteket. Bátyjával együtt működött tovább ez üzletben. Később elhelyezkedett a szakmában, majd nyugállományba került. Szegeden kötött házasságot, melyből egy leánya és egy fia származott, utóbbi Amerikában él. 275. Darvas Etelka színészo. Komlóssy Ferenc színtársulatának tagjaként 1840 októberétől—1841 áprilisáig Szegeden játszott. E társulat színészével Bartók Józseffel Szegeden 1841. év elején köt házasságot, amelyet lakodalmi lakoma követett s ennek minden költségét Korda János vállalta magára. Ezen nyolcvan meghívott, a szín- társulat és a Szeged-Belvárosi Kaszinó színi választmányának tagjai vettek részt. 1843 júliusától szeptemberéig újból Szegeden lépett színpadea. Deák család. A Deák név hazánkban általánosan elterjedt. Czímernél a Zala megyében megtelepedett és eredetileg Zsitkóczon lakó Deák családról esik szó, melyet 1666-ban nemesi rangra emeltek, előnév használatának engedélyezése nélkül. A család egyik ága a másiktól való megkülönböztetés okából a „kehidai” jelzőt használta. 133. Deák Ferenc Antal (Sőjtör, 1803. okt. 17.—Budapest, 1876. jan. 28.) a család kehidai ágából származott. Államférfi. Ferenc földbirtokos és szarvaskendi Sibrik Erzsébet fia. Nőtlen. Iskoláit Keszthelyen és Pápán (1812—13), valamint Nagykanizsán (1813—17) végezte. Bölcseletet és jogot a győri Akadémián hallgatott (1817— 21), majd Pesten lett jurátus és ott 1823-ban letette az ügyvédi vizsgát. Eredetileg ügyvédnek készült, de megyei szolgálatba állva tiszti ügyész lett és 1833-tól kezdődően folyamatosan képviselte Zala megyét az ország- gyűlésen. 1839-től a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1848-ban igazságügyi miniszter. Később az 1867-es kiegyezés létrehozója. Szegedi vonatkozásai: 1848 áprilisában a szegedi népgyűlés üdvözlő iratot küld neki és ugyanakkor a város díszpolgárává választja, utcát nevez el róla. Mint igazságügyi miniszter eljár Bach Sándornál Bécsben a szegedi vár olasz foglyainak szabadon bocsátása kérdésében. 1861-ben a város országgyűlési képviselőjévé választja és egyben megrendeli a közgyűlési terem részére életnagyságú képét Canzi Ágost osztrák származású pesti festőnél. Amikor Deák pártot alapít 1846-ban, ennek nyomán alakítják meg Szegeden is a szabadelvűek csoportosulását. 1865-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tiszteletbeli tagjává választja. 1866-ban a kaszinó díszes albumba kötött, 6000 aláírással ellátott üdvözlő feliratot intéz hozzá, melyet küldöttség élén Vadász Manó nyújt át ünnepélyes beszéd keretében. Deák meleg szavakkal válaszolt. Az album később a párisi világkiállításon is szerepelt. 1868-ban „Ifjúsági önképző kör” alakul, mely nevét viseli és védnöksége alatt áll. Ez évben alakul meg a Szabadelvű Kör, mely tiszteletbeli elnökévé választja, mit előtte küldöttség élén Osztróvszky József tolmácsol, ugyancsak Deák beszédétől kísérve. Ez év májusában a város tiszteletbeli országgyűlési képviselőjévé választja. Elhalálozásakor a város alapítványt létesít emlékére az árvák javára. Születésének 100. évfordulóján a szegedi Dugonics Társaság ünnepi ülés keretében előadássorozatot rendeztek emlékezetére. Emlékére ódapályázatot írnak ki. Városszerte megemlékeznek személyéről ünnepi beszédek keretében, melyek közül legismertebb Löw Immánuelé. Amikor a város 1920 elején még francia megszállás alatt állt, a vezénylő francia tábornok egy beszédében Deák mondatait idézte. Születése 125. évfordulóján a neves közjogász Polner Ödön egyetemi tanár tart eszméit tárgyaló előadást. Háromszor neveztek el utcát róla Szegeden. 1913-ban felállították a város legszebb terén Zala György alkotta szobrát, mely a művész egyik legsikerültebb alkotása. A Dóm-téri nemzeti pantheonban pedig Stróbl Alajos készítette mellszobrát helyezték el, melyet a művész hagyatékából vásárolt meg az állam és Klebelsberg juttatott a városnak 1927-ben. Csongrád megyének táblabírája és bizottmányának tiszteletbeli tagja volt. Klauzál Gábornak meghitt barátja és gyermekeinek keresztatyja. 40, 41, 42, 52, 92, 109, 111, 114, 124, 128, 131, 132, 132, 133, 133, 133, 133, 133, 133, 135, 136, 136, 143, 145, 145, 54
