Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
D
DEBRE DERCSÉNYI 146 147, 165, 169, 178, 194, 194, 195, 206. 2.13, 255/208, 256/245—246, 293, 293, Debre Péter (Csonopolya, 1889. felír. 28.—?) orvos. Wieland Magda fia. Középiskoláit Kalocsán, egyetemet Budapesten látogatott és itt szerzett 1913-ban orvosdoktori diplomát. 1914- ben a balassagyarmati Mária Valéria kórházban helyezkedett el alorvosként. Majd katonának vonult be és végigszolgálta az első világháborút, először az orosz fronton mint katonaorvos. Cs. k. katonai főorvos. 1918-ban cs. k. ezredorvosként szerelt le, mely állásában 1920. március 30-án nyugdíjazták. Most a budapesti egyetem bőrklinikájára ment gyakorlatra és innen került 1925. november 1-én mint bőrgyógyász főorvos a szegedi Városi Közkórház élére igazgató-főorvosnak. Az elavult kórházi épület és berendezés korszerűsítése, valamint a gyermekkórház berendezése nevéhez fűződik. Vük Máriával köt házasságot, melyből Mária leánya származott. Majd 1941. szeptember 27-én újabb házasságra lép Ruttensdorf Johannával. 1942-ben eljárás indul ellene kormányzósértés miatt, melynek során állásától felfüggesztik. Az eljárás a bíróságon két évi vizsgálat után felmentéssel végződik. 1945. április 1-jén ismét elfoglalhatja helyét a kórházigazgatói székben. 1949. május 18-án felmentik igazgatói beosztása alól és osztályos orvosként működik tovább, mígnem ez év július 1-jén nyugállományba helyezik. Ezen intézkedés ellen azonban fellebbezéssel él, mire rendelkezési állományba helyezik, de 1951. április 1-jén végleg nyugalomba vonul. Az Országos Orvos Szövetség, a törvényhatósági és közigazgatási bizottság tagja. A szeged-rókusi róm. kát. egyházközösségnek elnöke. Szakíró. Számos katonai kitüntetés tulajdonosa. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak is tagja volt. 275. Demeter Ferenc. Házasságra lép Felmayer Zsófiával, Antal (1825—1895) és Sárkány Krisztina leányával, ki őt túlélve 1929-bcn Budapesten él. 170, 259/413, 259/317—18. Demeter Ferencné 1. Felmayer Zsófia. 170, 259/314, 259/317—18. Demeter, szent (Thessaloniké ?—Róma kb. 300.) Thessalonikében megtelepedett régi, nemesi, előkelő macedón családból származó gazdag és tekintélyes szülök gyermeke. Atyja e városban magas katonai hivatalt töltött be. Fiát kitűnő nevelésben részesítette, aki tanulmányaiban feltűnő eredményeket tudott felmutatni és jeles emberi tulajdonságokkal is rendelkezett. Keresztény hitre tért. Főleg a hadtudományokban tett szert hírnévre, amely felkeltette Maximián római császár figyelmét, ki Achaja (e korban e megjelölés Görögországot jelentette) prokonzulává tette meg. Demeter e tartomány kormányzásában bölcs és alkalmazkodó modorával szép eredményeket ért el, ami a császár további vonzalmát és további kitüntetéseit vonta maga után. Demeter azonban állását arra is felhasználta, hogy Krisztus hitére térítse alattvalóit és amikor e tevékenysége eredményesnek bizonyult, magára vonta a más vallást szolgáló papok irigységéi és ellenszenvét. Ezek feljelentették a keresztények üldözésére rendszeresített hivatalnoknál, aki lefogatta és a császár elé vezettette, megvádolva a keresztény térítéssel. Demeter — akiben mutatkozott hajlam a vértanúságra — nem tagadott. De Maximián, aki kedvelte emberét és azt nem szívesen nélkülözte volna, arra törekedett, hogy hitének megváltoztatására bírja és ezért börtönbe vettette. De ez az eljárás nem vezetett a kívánt eredményre. Sőt, amikor a szokásos párharcokban egy keresztény — Nestor nevű — a császár kedvenc bajnokát legyőzte és kérdésére kijelentette, hogy Demeter áldotta meg és biztosította a győzelemről, hirtelen haragra gerjedt és amúgyis kegyetlenségre hajló természetének engedve, elrendelte, hogy a börtönben sínylődő foglyot lándzsával átütve öljék meg. Földi maradványait később a keresztények Thessalonikéba szállították, ahol tiszteletére fényes templomot emeltek. Csodatévő híre nőttön- nőtt. Egyik tisztelője Leontius, Illyria kormányzója ereklyéinek egy részét Syrmiumba hozatta és ott is díszes templomot emelt tiszteletére. Kultusza tovább terjedt nyugatra és így ért el Szegedre is, ahol még Szent István uralkodását megelőzően létesült templom, amelyet neki szenteltek. Bár ez többször elpusztult és újraépült, védőszentjének nevét továbbra is viselte, annál is inkább, mert Demeter az országnak is egyik védőszentje volt. Mint a katonák védőszentje és városvédő válhatott a szegedi templom védőszentjévé is. Emellett később a juhászok is védnökükként tisztelték és névünnepén október 26-án (másutt 8-án) számadó gyűlést rendeztek, amelyet lakoma követett a bíró házánál, ahol az elöljáróságot is megvendégelték és az ünnepet vigassággal zárták. Ez évszázadokon át volt Szeged városnak jeles napja. Amikor az utolsó Demeter-templom kénytelen volt a mai Fogadalmi-templomnak helyet engedni, a bontási munáklatok- nál előkerült egy XIII. századi torony maradványa, melyet műemléknek jelölve meghagytak és az mint Deme- ter-torony ma is őrzi a városvédő szent nevét. A fogadalmi templom szentélyében az oltár mögött jobbra Tóth István által alkotott szobra áll. A szegedi nép nyelvén neve: Dömötör. 56, 67, 209, 230. Dercsényi János (Tokaj, 1802. okt. 6.—• Bécs, 1863. aug. 29.) dercsényi báró. Dercsényi (1792-ig Weiss) János földbirtokos és neje Kazinczy Júlia fia. Középiskoláit Kassán, jogot Sárospatakon végzett. Majd Pesten a Királyi Ügyek Igazgatóságán helyezkedett el gyakornokként, ahol később számfeletti igazgatósági ügyész lett. Innen Bécsbe került az Udvari Kancelláriához titkárnak később tanácsossá lépett elő. Külföldi utakat tesz és a gazdasági ismeretekben képzi magát, lassan tekintéllyé válva e téren. így több egyesület és akadémia választja tagjává. 1836-ban a temesi Kamarai Igazgatóság elnöke. 1838-ban birodalmi kincs55
