Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
R
RASZLAVICZY RÉH tagja. 1936—1937-ig főgimnázium osztályfőnöke. 1941-ben veszprémi kegyesrendi főgimnáziumi tanár. 281. Raszlaviczy Zoltán magyar-raszlaviczai nemes, a Sáros megyében volt honos családból. Czimernél: Raszloviczy. Iskolái elvégzése után az egyetem jogi fakultását és jogi doktorátust szerezve az igazságügyi pályán helyezkedett el. 1927-ben bírósági titkár és a Szegedi Kir. ítélőtáblára berendelt tanácsjegyző. 1929-ben szegedi kir. járásbíró és a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1931-ben gyulai kir. járásbíró. 1937-ben szegedi kir. járásbíró. 1941-ben ógyal- lai kir. járásbírósági elnök. 281. Ráthonyi Sándor (?—1975 körül) atyja ador- jáni és nagyrátoni nemes volt. Pest megyében Páli mellett 1905-ben csengődi birtokos, mindvégig birtokán lakott és halála után özvegye is haláláig a birtokának volt lakója. Felesége Joó Ilona, aki előbb Dankó Pista felesége volt. 175. Rátz András Ferenc Balázs (Andor) (Sövényháza, 1887. febr. 9.—Szeged, 1956.) középiskoláit Hódmezővásárhelyen végezte, majd a kolozsvári egyetem jogi karára kérte fölvételét és tanulmányainak befejezése után ezen egyetemen szerzett jogi doktorátust. Ezt követően az igazságügyi pályán helyezkedett el. 1911-ben bírósági pályára lép, 1912-ben Szeged kir. törvényszéki joggyakornok. 1914-ben egységes bírói-ügyvédi vizsgát tesz Marosvásárhelyen. Ekkor szegedi Árpád u. 13. sz. alatti lakos. 1915-ben szegedi járásbírósági jegyző, 1927-ben a „Családi kör” címen költeményt jelentetett meg, amely több szegedi portrét tartalmaz. 1929-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1929-ben szegedi kir. törvényszéki bíró, majd szentesi, szabadkai, szekszárdi járásbírósági elnök. 1931-ben a Szegedi Kir- ítélőtábla elnöki titkára. 1937-ben kir. törvény- széki tanácselnök, Szegeden. 1921. január 4- től kezdődően Széchenyi tér 6. sz. alatti lakos Szegeden. 1978—1941-ig szegedi kir. járásbírósági elnök. 1914-ben tesz bírói ügyvédi vizsgát Marosvásárhelyen. Szegeden 1915. máj. 29-én házasságot kötött Jedlicska Margit Vilma Viktóriával, akitől István és Katalin gyermekei származtak. Atyja Ignác, uradalmi főintéző volt, anyja Mike Mária. 281. Rátz Ignác (?—1942 előtt.) középiskolái elvégzése után valószínűleg gazdasági akadémiát végzett és 1891-ben uradalmi ispán. 1929-ben nyugalmazott uradalmi főintéző. 1931-ben a Szegedi kir. törvényszéken gazdasági szakértő 1937-ig. Itt él Szegeden, Széchenyi tér 15. sz. alatt. Neje Mike Mária volt, akitől András Ferenc Balázs és Ilona Julianna gyermekei származtak. 1942-ben neje mint nyugalmazott uradalmi tiszttartó özvegye szerepel. 281. Ráczey Dezső. Iskolái elvégzése után a Magyar Államvasutak kötelékébe lépett. 1911-ben a magyar kir. Államvasutak Igazgatóságának Budapesten általános igazgatási főosztály C. Osztály fogalmazója lett. 1914-ben szatmárnémeti Vasúti Nevelő Tápintézet igazgatója. 1929-ben főfelügyelő és az államvasúti Szegedi Fiúnevelő Igazgatója. Ugyanakkor a Szeged- Belvárosi Kaszinó tagja. 1936-ban előbbi helyén MÁV tanácsos, főtanácsosi címmel. 1937- ben nyugdíjban. 281. Réh Ferenc (Szeged, 1814. febr. 14.—Szeged, 1881. dec. 13.) atyja János, korcsmáros ?, anyja Müller Franciska. Iskoláit Szegeden végezte, 1822-től a piarista gimnázium tanulója volt. 1848-ban beállt nemzetőrnek, majd honvédnek és 1849-ben a Szeged ellen irányuló szerb támadás egyik visszaverője volt a Tiszán át. A Szegedi 4. nemzetőr századnak volt századosa. Több nyelven beszélt. 1849. áprilisában Szenttamásnál lett főhadnagy. 1840-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1849-ben leszerel, elbocsátását kéri a hadseregből és Szeged városnál írnokként helyezkedik el. Ettől kezdve mindvégig Szeged város írnoka. 1861- ben Szeged-Felsővároson csendbiztosnak jelölik, de nem kapja meg a szükséges szavazatokat. Kétszer nősült. Első feleségét Szegeden, 1849. máj. 3-án vette el, Szilber Mária volt, akitől János Gyula, Mária, Lajos és Ferenc gyermekei születtek. Második házasságát ugyancsak Szegeden kötötte, 1869. júl; 30-án, Döme Rozáliával, aki Kovács Futó Ágoston özvegye volt. Már 1848 előtt, 1833-van közvitézként katonai szolgálatot teljesített a császári hadseregben. 1836-ban őrvezetőnek lép elő a 32. Észtéi Ferdinándról nevezett gyalogezredben. 1848 nyarán a 3. honvédzászlóalj kötelékében harcol a Délvidéken és decemberben lép elő hadnagynak, majd főhadnagynak a Szegedi Önkéntes zászlóaljban a Bácskai Hadtestnél. 1849. máj. 13-án a 104-es zászlóaljba kerül át. Végül századosi rangot ér el és a 4. század parancsnoka lesz. 71. Réh János (?—?) német származású volt és valószínűleg ő az, aki Szegeden elsőnek megtelepedett. Lehet, hogy már iskoláit is Szegeden végezte és iparosnak készült. 1768-ban már Szegeden vendéglője volt és a szájhagyomány szerint József főherceg, a később II. József császár nála szállt meg. Felesége szép asszony volt a hagyomány szerint elnyerte Mária Terézia társuralkodójának kegyét és e kötelékből származott volna János nevű fia. Az „Arany páva” „Aranyos Sas” vagy „Arany Sas” nevű vendéglő Szeged város tulajdona volt és bérbeadás útján hasznosította azt Réh János és neje. A ház a Bajcsy-Zsilinszky u. 11. sz. alatt ma is áll és utcai falán emléktábla emlékezik meg múltjáról. 12, 172, 297 + függelék. Réh János (Szeged, 1769. ?—Szeged, 1849.) 231
