Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
R
RÉH REITZENSTEIN Iskoláit feltehetően Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál járhatta. Ezt követően bizonyára a budapesti egyetemre iratkozott be, ahol jogot hallgatott, majd joggyakorlatra ment és ezt követően ügyvédi oklevelet szerezhetett. Ennek birtokában közigazgatási pályára lépett és Szeged város kötelékében helyezkedettel. 1818-ban mint városi rendes tiszti ügyész szerepel Szegeden. 1819-ben városi főjegyzőként említik. Majorja volt több hold földdel a Szeged-Rókusi temető mellett, a Vöröskereszt tó közötti Francia-hegyen, de feleségének is volt Szatymazi úton 27 hold ősi kaszálója. 1849-től neje nyugdíjat élvezett Szeged városától. Neje Miller Franciska volt, akitől Antónia Anna, János, Terézia Katalin, Ferenc Rókus, Miklós János gyermekei származtak. Atyja feltehetően városi korcsmáros volt, a „Fekete Sas” bérlője. 12, 13, 172, 297. Réh János (Szeged, 1812. nov. 25.—Szeged, 1881. dec. 25.) atyja János városi főkapitány, anyja Miller Franciska. Iskoláit Szegeden végezte, középiskolát a piaristáknál 1820— 1827-ig, majd a pozsonyi jogakadémiára ment, ahol jogot tanult. 1833-ban ügyvédi diplomát szerzett, amelyet Szegeden hirdettetett ki. 1830- tól a Szeged-Belvárosi Kaszinó alapító tagja. 1827-ben résztvett a Szegedi Felsővárosi Tár- salkodási Egyesület alapításában is. 1848-ban a választásokon ellenezte Osztróvszky József jelölését. Ugyanebben az esztendőben az esküdtszék bírájává választották. Tagja volt a hadiválasztmánynak. A Szeged-Felsővárosi 4. Nemzetőr század parancsnoka volt. A tisztújításnak szellemi irányítója, hangadója volt. A fehércédulás párt képviseletében lépett fel. Szóba került a bírói állásra való megválasztása is, de nem kapta meg a szükséges szavazatot. 1867-ben viszont polgármesterré választották. 1872-ben polgármesteri állásáról lemond. Kétszer kötött házasságot. Az első felesége Bába Rozália volt, akivel 1839. jún. 16-án lépett házasságra Szeged-Felsővároson. Második felesége Laczkovich Agusztina lett, Szeged-Felsővároson, 1859. márc. 8-án. Házasságaiból Vilma, Ákos, Valéria, Aguszta és Ida gyermekei származtak. 12, 26, 27, 32, 32, 32, 32, 78, 88, 93, 137, 137,137, 137, 137, 137, 142, 144, 147, 152, 163, 172, 172, 251/102, 251/102, 268, 294. Reiner József (Szeged, 1780.—Szeged, 1867. jún. 3.) iskoláit feltehetően Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál. 1826-ban a Szegedi Zsidó Hitközség képviselője. 1844-ben szegedi háztulajdonos. 1848-ban hitközségi választmányi tag. 1848-ban változtatja nevét Reuterről Rajnayra, de utóbb megjelent rendelet ezt a névváltoztatást hatálytalanította. 1852-ben hitközségi elöljáró. 1859-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 87 évesen halt el. Gyermekei három fiú, közülük egyik Zsigmond. 91. Reinitz Vilmos. Talán makói származású. 1859-ben kereskedelmi ügynök volt Szegeden és az ebben az esztendőben újjászervezett Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja lett. 91. Reinle Károly (?—?) Szegeden 1842-ben tűnik fel, amikor a Péterváradi 9. határőr gyalogezred főhadnagya. Czímer a személyét nem tudja beazonosítani. 1852-ben országos kir. kapitány. 1852-ben, aug. 3-án tanúként szerepel egy házasságkötésnél Szegeden. 1859-ben a Szeged-Belvárosi újjászervezett Kaszinó tagja. 1870-ben nyugalmazott kapitány Szeged palánki lakos. November 28-án, ez évben halt meg felesége Nagy Ágnes, akivel talán Szegeden kötött házasságot és aki Nagy Ferenc tanácsnok leánya volt. Okirat létezik, amely e házasságkötéskor 3000 forint kauciót ad a kincstárnak. (1842). Valószínűleg báró volt. 91. Reiter József Lásd Rényi József. 116. Reitzer Adolf (Újpalánka, 1841. ?—?) iskoláit Szegeden végezte és a gimnáziumot a piaristáknál 1851—1859-ig. 1859-ben tett érettségi vizsgálatot. 1857-es királylátogatás alkalmából „Jubelklänge” címen költeményt írt a gimnáziumban, amelyet elő is adtak. 1871— 1873-ig a Zsidó Hitközség képviselője, majd pénztárnoka volt. 1879-ben a franciák szegedi látogatása alkalmával tagja volt az őket fogadó bizottságnak. Kivette részét a város rekonstrukciós munkájából. Szegedi Lloyd Társulat választmányi tagja volt. Vagyonos szegedi kereskedő. 1870—1873-ig a Szegedi Zsidó Hitközség elnöke. 1878-ban a zsidó népiskola felügyelőbizottsági elnöke. A szegedi „Árpád” szabadkőműves páholy tagja. A szegedi Általános Takarékptr. igazgatója. Szegeden, a Tisza Lajos körúton palotája állott, a korábbi Komló-kert helyén. 254/174. Reitzer Jakab (1814. ?—Szeged, 1878. okt. 31.) kereskedői, ill. iparosi pályára készült és később gyékénykereskedőként működött. 1847-ben telepedett meg Szegeden. 1859-ben a Zsidó Hitközség bizalmi férfia volt, 1861-ben a hitközség választmányi tagja, 1863-ban építészeti elöljárója, 1867-ben kultuszelőadó. 1870-ben hitközségi képviselő. 1869-ben a Lloyd Társulat választmányi tagja. 1870— 1873-ig a Zsidó Hitközség elnöke, valamint a zsidó népiskola felügyelőbizottságának elnöke. 1878-ban. 91. Reitzenstein Vilmos (?—Königgrätz, 1866. júl. 3.) báró. 1858-ban a Szegedi Népliget alapítója, családjával együtt kedvenc tartózkodási helye. 1858-ban Szegeden lakott a családjával 232
