Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
E
EHRBACH ELEMY gezte és a gimnázium bölcsészeti osztályából lépett színpadra (1826). Hamarosan mint drámai és komikus színész egyaránt nevet szerzett. Egyike volt a természetes szavalási mód vidéki meghonosítóinak. 1841-ben mint színtársulati igazgató játszik társulatával Szegeden. Előadásaiban helyi műkedvelő színészeket is szerepeltet, mint pl. Gebhardt Ferdi- nándot (a későbbi Keméndy Nándort). 1843 farsangján megnősül, Kratochwill Antónia színésznőt veszi feleségül. 1843 nyarán Bartók Józseffel alapít színtársulatot és ezzel lép fel ismét Szegeden július 22-e és szeptember 15-e között. Közben Debrecenben, Karczagon, Szarvason, Makón, Aradon léptek színpadra. Utoljára 1847-ben találkozni nevével, amikor Székesfehérváron Kilényi Dávid és Latabár Endre társulatában lép fel. Feltehetően itt halt meg. 47. Ehrbach helyesen: Erbach gróf. Neve Czi- mernél is és forrásánál is elírt, nem Ehrbich és nem Ehrbach. Csongrád megye főispáni helytartója. 1865. június 14-én jelen van a Szeged-Belvárosi Kaszinó új helyiségének avatásán és ott fel is szólal. 111. Eisenstädter Ármin 1. Vasvári. 87, 89, 96, 110. Eisenstädter Lajos (? 1799.—Szeged, 1875. júl. 9.). Iskoláit Szegeden végezte. Kereskedelmi szakmát tanult. Vászonkereskedő Szegeden. 1849-ben a császári csapatok bevonulása után Haynau által a szegedi zsidókra kirótt kontribúcióhoz 5200 Ft. összeggel járult hozzá. Házasságra lép Szégall Nanettel (=Anna), ki 1852-től a szegedi Zsidó Nőegylet tagja. A szegedi szabadalmazott kereskedelmi egyesülés tagja. 1854-től választmányi tagja. A szegedi Kárász u. 5.sz. a ház építtetője és tulajdonosa. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. A szegedi Zsidó Hitközség képviselője. Városi köztörvényhatósági bizottsági tag. 78 évesen halt el, neje, gyermekei Emma, Róza és Eleonóra gyászolták. 1849. szept. 17-én ka- tolizált. 87, 89. Eisenstädter Lukács 1. Enyedi. 139. Elek Tihamér. Építőmester. A Szeged Belvárosi Ka- szinó palotájának építkezésénél pallérként működik (1891). Bokréta ünnepélyén váratlanul lépett elő és a díszes társaság előtt, amelynek Tisza Lajos is részese volt hosszú versezetben köszöntötte Kállay Albert főispánt, Pálfy Ferenc kaszinóelnököt, a kaszinó építtető bizottmányát, a katonai tisztikart, a vállalkozókat, a kaszinó tagjait és nem utolsó sorban a telket adományozó várost. Minden éljennél felzúgott a taps s ilyenkor hörpintett az előtte álló borospohárból és azt a földre vetette. 185. Elekes Gyula (Dárda, 1871. máj. 29.—Szeged, 1944. okt. 5.) Ehrentleczberger Vince uradalmi tiszttartó és neje Treschlik Zsófia fia. Baranya megyében született. Tanulmányai befejeztével igazságügy szolgálatba lépett és Szegeden a járásbíróságon lesz joggyakornok, majd jegyző, titkár, illetve járásbíró. 1911-ben a szegedi kir. törvényszék bírája. Házasságot köt Szegeden 1899. február 9-én Fankovich Erzsébet Józsa Margittal. 1927-ben szegedi ítélőtáblái bíró és 1931-ben ítélőtáblái tanácselnök. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1934- ben felruházzák a kir. kúria bírói cím és jelleggel. 1944. év végén öngyilkosságot követ el szegedi, Fekete sas u. 15. szám alatti lakásán nejével együtt, de felesége életben marad. Gyermektelen volt. 232, 272, 275. Elekes István (Zilah, 1822. ?—Zilah, 1883. jún. 15.) nemesi származású. Iskolái elvégzése után jogot hallgat — talán — Nagyváradon. Közigazgatási pályára lép és vármegyei írnok lesz. 1848-ban Nagyváradon jelentkezik a honvédségbe. A 3. zászlóaljba osztják be. Debrecenben átkerül a 43. zászlóaljhoz Klapka György alá Győrbe. De visszakéri magát előbbi beosztásába s bár ez nem volt szokásos megtarthatta itt is tizedesi rangját. 1849. január 1-én áthelyezik a 67. zászlóaljba, de nem fogadja el. 1848. dec. 16-án hadnaggyá lép elő. Január 25-én visszakerül a 43. zlóaljba, 1849. III. 16-án főhadnaggyá lép elő és Fehérváry segédtisztje lesz. Részt vesz a szolnoki csatában. Április 23-án 3. oszt. érdemkcreszttel tüntetik ki. Majd lázas betegen kórházba kerül, ahonnan a közeledő orosz seregek elől Esztergomba menekítik. Felgyógyulása után visszakerül a 3. zászlóaljba, VI. 1-én százados és a II. szd. parancsnoka, júliusban Damjanics segédtisztje. Világos után Zilahon gazdálkodik, majd 1869. után kir. törvényszéki bíróként találkozunk vele újra Radnán. A 3. honvéd zászlóalj 30 éves jubileumi összejövetelén Szegeden ő is részt vesz és az ekkor Lauscher által készített fényképtablón ő is szerepel. A zilahi temetőben nyugszik. Utoljára 1873-ban a zilahi m. kir. törvényszék bírája és fegyelmi bírósági póttagja volt. 157. Elemy Sándor (Szigetvár, 1877. júl. 11.— Budapest, ?) somtarnóci nemes. Sándor tanító és Hadrava Klára fia. Iskolái és egyetemi tanulmányai befejezése után a budapesti egyetemen 1902-ben szerez jogi doktori oklevelet. Igazságügyi szolgálatba lép. Joggyakomok a budapesti VI. kér. járásbíróságon, 1901-ben a kaposvári járásbíróságon aljegyző, 1903-ban szegedi kir. törvényszéki jegyző, 1905-ben makói járásbírósági albíró, 1909-ben pedig ugyanott járásbíró. 1914-ben a szegedi kir. törvényszék bírája. 1920-ban nyugdíjazzák. Június l-jén Budapesten leteszi az egységes bírói-ügyvédi vizsgát és november 16-án bejegyzését kéri az ügyvédi névjegyzékbe a Szegedi Ügyvédi Kamaránál, Szeged székhellyel. Első neje Pataky Mária, kitől Klára és Alice leányai születtek. Neje 1918-ban elhal és 1919. április 12-én újabb házasságra lép Tóth Idá65
