Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)

E

ENDRE ENGEL val, özvegy Tóth Andrásnéval. Az ügyvédi gyakorlat folytatásáról 1923. szeptember 29-én lemond, reaktiválják és visszakerül a bíró­ság kötelékébe, mint a szegedi kir. ítélőtábla bírája. 1937-ben felruházzák a III. fizetési cso­port címével és jellegével. 1941-től 1944-ig kir. ítélőtáblái tanácselnök. A Szeged-Belvá­rosi Kaszinó tagja, a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara kerületének választott bírósági elnöke. 1944-ben a szovjet csapatok elől el­menekül Szegedről és Budapesten telepszik le. 275. Endre család. Endre Andor és Bánhidy Ro­zália Hódmezővásárhelyen élő leszármazottai. 258/285. Endre Sándor Lajos. Iskolái elvégzése után katonai pályára lép és előrehaladva száza­dosi rangot ér el, amikor nyugállományba helyezik. 1911-ben Szegeden él nyugállomá­nyú m. kir. századosként. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1929-ben őrnaggyá léptetik elő. Felesége özvegyen 1942-ben Szegeden élt előbb Róka u. 7., majd Attila u. 3. sz. alatt. Nagy Erzsébettel talán Szegeden, kötött há­zasságot 1909 körül. Házasságából Ida Márta és talán még más gyermekei születtek. 1908- ban násznagy Grassely Imre Árpád és neje Nádai Mária esküvőjén. 275. Endrényi Antal (Szeged, 1799. máj. 10.— Szeged, 1863. febr. 11.) 1861-ig Ebner. Ebner József német-szabó mester és neje Hanek Eleonóra fia. Iskoláit Szegeden végezte. Sze­gedi iparos, feltehetően atyja műhelyében ta­nult és szabadult fel és ugyancsak német-szabó mesterséget folytatott. Téliért Jozevál (Anná­val?) valószínűleg Szegeden kötött házasságot, melyből Kunigunda, István, Antal, Janka, Jó­zsef, Anna és Lajos gyermekei származtak. Lehet, hogy kétszer nősült. Városi polgár. Önkéntes adózó. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja (1833), majd pénztárnoka (1840). A Sze­ged Csongrádi Takarékpénztár igazgató-vá­lasztmányának tagja, majd pénztárnoka. Ugyancsak pénztárnoka volt a „Hangász Egyesület”-nek. 26,28, 31. Endrényi Antal (Szeged, 1836. dec. 7.— Szeged, 1906. ?) 1861-ig Ebner. Előbbi fia. Iskoláit Szegeden végezte, majd a pesti egye­temre ment, ahol jogot hallgatott. Ügy lát­szik 1861-ben nevét változtatta, mert ekkor már nagykorú lévén atyja névváltoztatása reá automatikusan aligha terjedhetett ki. Ez évben Szeged sz. kir. város alügyésze lesz. 1865-ben Pesten ügyvédi vizsgát tesz. Csongrád megye Tiszáninneni járásának esküdtje. Diplomája birtokában Szegeden kezd ügyvédi gyakor­latot, ahol gyakorlati idejét is töltötte ügy­védjelöltként. 1865. augusztus 2-án lép há­zasságra Szegeden Máhr Annával, kitől Ist­ván, Mária, Róza és Margit gyermekei szár­maztak. 1861-ben volt országgyűlési kiskövet, s 1870-ben ügyvédhelyettes Szegeden. 1868- ban megválasztják Szeged sz. kir. város al­jegyzőjévé, majd árvaszéki ülnök lesz és 1884- ben árvaszéki elnök. Ezen állásában találjuk még 1900-ban is. Szeged-Felsővároson lakott 1179. szám alatt. Az Ügyvédi Kamarák meg­alakulásakor 1876-ban felvételét nem kérte. 106. Endrényi Antal. Czímernél az utónév elírás, 1. helyesen Endrényi István. 89. Endrényi család. Az Ebner családnak név- változtatás folytán Endrényivé vált tagjai és azok leszármazottai. 13. Endrényi István (Szeged, 1835. ?—Szeged, 1896. ?) Czímernél tévesen Antal. Antal ipa­ros és nejének fia. Iskoláit Szegeden végezte, majd a pesti és utóbb a bécsi egyetemre ment, ahol az orvosi fakultásra iratkozott be. 1859- ben Szeged város seborvosává nevezték ki és ugyanakkor a Szeged-Belvárosi Kaszinónak is tagja lett. 1860-ban a bécsi egyetemen nyert orvosdoktori fokozatot. 1863-ban rendelőjét a Búza-téri Pacher-házba helyezi át. Egy évvel később Kiskundorozsma város választja meg főorvosává. 1864. augusztus 20-án eljegyzi Lukács Kornéliát, kivel ez év október 8-án lép házasságra. E frigyből Béla István, András és Ilona származtak. 1868. április 6-án ki­nevezik a Szeged-Alsóvárosi kerület orvosává, mely állásában megmarad 1889-ig. Tagja volt a szegedi Árpád szabadkőműves-páholynak. Az 1879-es árvízkor tanúsított segítő maga­tartásáért királyi elismerésben részesült. 1889- ben meghal neje. 1861-ig családi neve Ebner volt. 89. Endrődy István (Vinga, 1898. okt. 29.—Szi­bériában, 1946. dec.) Ernszt Jakab és Kaszil- kov Jusztina fia. Eredetileg: Ernszt. Hivatá­sos katona. Szegeden, Jókai u. 10. szám alatti lakos. 1929-ben Szegeden m. kir. honvéd szá­zados és a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Tagja a vitézi rendnek. Középiskoláit a pécsi (talán nagyváradi) hadapród iskolában vé­gezte és a Ludovika Akadémián 1916-ban avatták zászlóssá. Temes megyéből szárma­zott. Házasságot kötött Szegeden 1929. jan. 10-én Ottovay Líviával, kitől Judit leánya szár­mazott. A II. világháborúban orosz fogságba esett. 275. Engel Sándor (Szeged, 1880. jan. 30.— 1945. ?) gyakorló ügyvéd. Engel Mór dr. sze­gedi gyakorló ügyvéd és neje Eisenstädter Mária fia. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végzett. Itt érettségizett 1898. jún. 6-án. Innen a kolozsvári Ferenc József Tudo­mányegyetem jog- és államtudományi karára kérte felvételét, ahol a jogtudományi szigor­latát 1902. május 6-án teszi le. Ügyvédi pá­lyára készül és gyakorlati éveit részben atyja 66

Next

/
Oldalképek
Tartalom