Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
E
ENDRE ENGEL val, özvegy Tóth Andrásnéval. Az ügyvédi gyakorlat folytatásáról 1923. szeptember 29-én lemond, reaktiválják és visszakerül a bíróság kötelékébe, mint a szegedi kir. ítélőtábla bírája. 1937-ben felruházzák a III. fizetési csoport címével és jellegével. 1941-től 1944-ig kir. ítélőtáblái tanácselnök. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja, a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara kerületének választott bírósági elnöke. 1944-ben a szovjet csapatok elől elmenekül Szegedről és Budapesten telepszik le. 275. Endre család. Endre Andor és Bánhidy Rozália Hódmezővásárhelyen élő leszármazottai. 258/285. Endre Sándor Lajos. Iskolái elvégzése után katonai pályára lép és előrehaladva századosi rangot ér el, amikor nyugállományba helyezik. 1911-ben Szegeden él nyugállományú m. kir. századosként. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1929-ben őrnaggyá léptetik elő. Felesége özvegyen 1942-ben Szegeden élt előbb Róka u. 7., majd Attila u. 3. sz. alatt. Nagy Erzsébettel talán Szegeden, kötött házasságot 1909 körül. Házasságából Ida Márta és talán még más gyermekei születtek. 1908- ban násznagy Grassely Imre Árpád és neje Nádai Mária esküvőjén. 275. Endrényi Antal (Szeged, 1799. máj. 10.— Szeged, 1863. febr. 11.) 1861-ig Ebner. Ebner József német-szabó mester és neje Hanek Eleonóra fia. Iskoláit Szegeden végezte. Szegedi iparos, feltehetően atyja műhelyében tanult és szabadult fel és ugyancsak német-szabó mesterséget folytatott. Téliért Jozevál (Annával?) valószínűleg Szegeden kötött házasságot, melyből Kunigunda, István, Antal, Janka, József, Anna és Lajos gyermekei származtak. Lehet, hogy kétszer nősült. Városi polgár. Önkéntes adózó. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja (1833), majd pénztárnoka (1840). A Szeged Csongrádi Takarékpénztár igazgató-választmányának tagja, majd pénztárnoka. Ugyancsak pénztárnoka volt a „Hangász Egyesület”-nek. 26,28, 31. Endrényi Antal (Szeged, 1836. dec. 7.— Szeged, 1906. ?) 1861-ig Ebner. Előbbi fia. Iskoláit Szegeden végezte, majd a pesti egyetemre ment, ahol jogot hallgatott. Ügy látszik 1861-ben nevét változtatta, mert ekkor már nagykorú lévén atyja névváltoztatása reá automatikusan aligha terjedhetett ki. Ez évben Szeged sz. kir. város alügyésze lesz. 1865-ben Pesten ügyvédi vizsgát tesz. Csongrád megye Tiszáninneni járásának esküdtje. Diplomája birtokában Szegeden kezd ügyvédi gyakorlatot, ahol gyakorlati idejét is töltötte ügyvédjelöltként. 1865. augusztus 2-án lép házasságra Szegeden Máhr Annával, kitől István, Mária, Róza és Margit gyermekei származtak. 1861-ben volt országgyűlési kiskövet, s 1870-ben ügyvédhelyettes Szegeden. 1868- ban megválasztják Szeged sz. kir. város aljegyzőjévé, majd árvaszéki ülnök lesz és 1884- ben árvaszéki elnök. Ezen állásában találjuk még 1900-ban is. Szeged-Felsővároson lakott 1179. szám alatt. Az Ügyvédi Kamarák megalakulásakor 1876-ban felvételét nem kérte. 106. Endrényi Antal. Czímernél az utónév elírás, 1. helyesen Endrényi István. 89. Endrényi család. Az Ebner családnak név- változtatás folytán Endrényivé vált tagjai és azok leszármazottai. 13. Endrényi István (Szeged, 1835. ?—Szeged, 1896. ?) Czímernél tévesen Antal. Antal iparos és nejének fia. Iskoláit Szegeden végezte, majd a pesti és utóbb a bécsi egyetemre ment, ahol az orvosi fakultásra iratkozott be. 1859- ben Szeged város seborvosává nevezték ki és ugyanakkor a Szeged-Belvárosi Kaszinónak is tagja lett. 1860-ban a bécsi egyetemen nyert orvosdoktori fokozatot. 1863-ban rendelőjét a Búza-téri Pacher-házba helyezi át. Egy évvel később Kiskundorozsma város választja meg főorvosává. 1864. augusztus 20-án eljegyzi Lukács Kornéliát, kivel ez év október 8-án lép házasságra. E frigyből Béla István, András és Ilona származtak. 1868. április 6-án kinevezik a Szeged-Alsóvárosi kerület orvosává, mely állásában megmarad 1889-ig. Tagja volt a szegedi Árpád szabadkőműves-páholynak. Az 1879-es árvízkor tanúsított segítő magatartásáért királyi elismerésben részesült. 1889- ben meghal neje. 1861-ig családi neve Ebner volt. 89. Endrődy István (Vinga, 1898. okt. 29.—Szibériában, 1946. dec.) Ernszt Jakab és Kaszil- kov Jusztina fia. Eredetileg: Ernszt. Hivatásos katona. Szegeden, Jókai u. 10. szám alatti lakos. 1929-ben Szegeden m. kir. honvéd százados és a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Tagja a vitézi rendnek. Középiskoláit a pécsi (talán nagyváradi) hadapród iskolában végezte és a Ludovika Akadémián 1916-ban avatták zászlóssá. Temes megyéből származott. Házasságot kötött Szegeden 1929. jan. 10-én Ottovay Líviával, kitől Judit leánya származott. A II. világháborúban orosz fogságba esett. 275. Engel Sándor (Szeged, 1880. jan. 30.— 1945. ?) gyakorló ügyvéd. Engel Mór dr. szegedi gyakorló ügyvéd és neje Eisenstädter Mária fia. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végzett. Itt érettségizett 1898. jún. 6-án. Innen a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem jog- és államtudományi karára kérte felvételét, ahol a jogtudományi szigorlatát 1902. május 6-án teszi le. Ügyvédi pályára készül és gyakorlati éveit részben atyja 66